Kitörési pontok – megyei, települési demográfiai kerekasztalok létrehozása

1. Miért van erre szükség?

Cikksorozatunk jól mutatja, hogy egyre többen látják: az ország demográfiai helyzete nem megnyugtató. Bár a kormány hatalmas erőfeszítéseket tett a lejtmenet megállítására, de úgy tűnik, ez ma már nem elég. Az MNB 2018-as értékelése szerint országosan évente 110 ezer gyermek születésére volna szükség a versenyképesség fennmaradáshoz, ettől azonban messze vagyunk. Az elmúlt években tapasztalt kilencvenezer körüli születésszám ez évben már a 80 ezret sem fogja megközelíteni, ami egy ötmilliós népességet vetít előre.

Mint többen is felvetették – sem a pénzügyi eszközök, sem a kormányzati beavatkozások nem vezethetnek addig sikerre, ameddig nem történik meg a probléma sokkal szélesebb körű tudatosítása és a kezelés társadalmasítása.

Szükség van a megyei, városi, a falvak életerejét is mozgósító erőforrások bevonására is. A helyzet felismerése nyomán, 2020 júniusában létrejött a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének Családpolitikai Műhelye, amely számos tanácskozást tartott, és a helyzet kezelésére alkalmas szakmai anyagok készültek. Ahhoz, hogy eredményesen tudjuk felébreszteni a helyi cselekedni vágyó embereket, konkrét célkitűzésekre, stratégiára, projekt-feladatok megfogalmazására van szükség. Ehhez adunk itt most néhány ötletet.

2. A szervezeti felépítés megyei, városi, települési szinteken

A megyék, a városok és a települések szerepe egy közvetítő alrendszer lehet, amely – igény esetén – valóságos társadalomszervező erővé is válhat a kormányzat számára. Közvetlen önkormányzati és területi kapcsolataival növelheti a kormányzati munka hatékonyságát, rugalmasságát, miközben visszajelzést nyújthat annak eredményességéről. A megyéknél, a városoknál és a településeknél meglévő helyi tapasztalatokra és javaslatokra építve hatékonyabbá tehetők a kormány által elindított demográfiai programok.

– A kerekasztalokat a megyei, városi és a települési vezetők hívják össze.

– A kerekasztalok munkatervet készítenek, és rendszeresen üléseznek.

– A megyei, városi és települési szinten egy-két fő felelős kijelölése biztosítja az ügymenet folytonosságát.

1. Célok

1. A demográfiai megújulás támogatása;

2. A kormányzat megtámogatása a helyi szintű demográfiai feladatok megfogalmazásában és végrehajtásában;

3. Egy információs csatorna létrehozása, amely lehetővé teszi a helyi problémák felszínre hozatalát és megoldását;

4. Rövid- és középtávú javaslatok kidolgozása a kormányzat és a települések számára;

5. A végrehajtásban közreműködők megszervezése, számbavétele és a végrehajtás előkészítése, támogatása;

6. Források keresése és allokációja.

2. A kerekasztalok funkciója

1. Megyei népesedési, család-, közösség-, életminőség fejlesztési stratégiák és helyi szintű cselekvési tervek létrehozása;

2. A kormányzati célok közvetítése a helyi társadalom közösségei felé;

3. A helyi közösségek problémáinak gyűjtése és közvetítése a döntéshozók felé;

4. Egy széles körű társadalmi összefogás generálása;

5. A helyi feladatok megfogalmazása, koordináció;

6. Forrásteremtés.

3. A kerekasztal felkért tagjai (javaslatok)

1. Kormányhivatal;

2. Megyei és városi gyermekvédelmi és családsegítő szervezetek képviselői;

3. A megyei védőnői hálózat vezetője;

4. A megyei bölcsődék képviselői;

5. A Kereskedelmi és Iparkamarák megyei vezetője;

6. Megyei szintű kulturális intézmény képviselője;

7. A középiskolák igazgatója;

8. Az egyetem rektora/delegáltja;

9. NOE megyei vezetője;

10. Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom megyei vezető (ahol van);

11. Egy fő delegált az egyházak részéről (katolikus megyés püspök?);

12. A KLIK megyei vezetője;

13. A potenciális szponzorok (bank, nagyvállalat);

14. Szaktudományos társaságok és civil szervezetek delegáltjai;

15. Civil aktivisták.

4. Munkamódszer, tevékenységek, feladatok

– Szervezeti célok kitűzése, prioritások meghatározás;

– Helyi diagnózis-készítés;

– Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok gyűjtése és kommunikációja;

– Előadások, konferenciák, műhelymunkák szervezése;

– Az országos, megyei, városi, települési tervek képviselete;

– A családoktól kiinduló igények közvetítése, a helyi kezdeményezések felkarolása;

– Forrásteremtés;

– Pályázatfigyelés és -írás;

– A munkatársak felkutatása és munkaszervezés;

– Kommunikációs csatornák nyitása;

– Rendezvények tartása;

– Felmérések megrendelése;

– Képzések, tréningek szervezése;

– Közösségfejlesztés;

– A civil csoportok összefogása és támogatása (ifjúsági mozgalmak, klubok, önképző és hobbi-körök stb.).

5. Eszközök

1. Média (tévé, rádió, honlap, közösségi média, online újság);

2. Szórólap, kiadvány;

3. Díjak, elismerések alapítása;

4. Rendezvények, fórumok, worshopok, családi napok stb.

6. Projektek indítása

1. Megyei könyvbemutatók, konferenciák, workshopok szervezése;

2. Jegyesoktatás, ifjúsági mozgalmak, pótnagymama szolgálat stb.;

3. Ösztöndíjrendszerek kialakítása;

4. Országos konferencia a megyei szakértők programjainak bemutatásával;

5. A nagycsaládosok kiemelt támogatása;

6. Az egyedülálló nők, szülők fókuszba hozása.

A szerző szocializációkutató, társadalom-pedagógus, a MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke