Horváth K. József

Vélemény és vita

Gyurcsány, a ma született bárány

NAPI KOMMENTÁR

Gyurcsány egyszerűen nem akar lelépni a politika színpadáról, ez a napnál világosabb. Ő a ma született bárány. Ez nekem, jobboldali, konzervatív újságírónak zene füleimnek, mert nehezem tudok elképzelni hatékonyabb politikai sírásót a baloldalon, mint személyesen a mi jó Böszménk. Kézzel-lábbal ragaszkodik a hatalomhoz, a baloldali vezető szerephez, amely most június óta már kútba is esett. Nem sok észszerű magyarázat marad, mint a pénz. Nem elsősorban maga miatt, mert ő az Apró-anyós segítségével nagyon előnyös privatizációs üzleteket kötött, amelynek végeredménye milliárdokban mérhető személyes vagyongyarapodással járt.

Neki tehát nem kell megkeresnie a betevőre valót. Az embereiről azonban gondoskodnia kell, mert ha véletlenül ott terem az asztalán a négylevelű lóhere, és hipp-hopp, kormányt kell alakítani, akkor jó, ha kéznél vannak. Ha Gyurcsány lemond, elindul a lavina. Az általa például a parlamenti frakcióba delegált képviselők – beosztástól függően – 2,5–3,5 milliós havi tiszteletdíjat visznek haza. Ha Gyurcsány nincs, akkor az egyéni választókerületben nyert képviselők kivételével – Oláh Lajos, Barkóczi Balázs, Arató Gergely, Varju László – több mint tíz ember egzisztenciája megy a levesbe. Nem véletlenül tanyázik továbbá a volt fél kormánya Karácsonynál szintén sokmilliós fizetésért, s az sem nem véletlen, hogy KariGeri még véletlenül se akarna megszabadulni tőlük.

S akkor még nem beszéltünk a guruló dollárokról, amelyek érkezése már nyílt titok, elosztását azonban homály fedi. De nyilvánvaló, hogy ezek a pénzek nemcsak civil szervezetekhez, nemcsak a liberális sajtóhoz érkeznek – elég csak a 444-et vagy a Telexet megemlíteni –, hanem a politikacsináló képviselőkhöz is.

Nem véletlen, hogy Gyurcsány előbb az Index Konkrétan Rónai Egonnal műsorában fejtette ki, hogy a – finoman fogalmazva – a várakozásoktól elmaradó európai parlamenti választási eredmény után miért nem mond le a pártelnökségről. Legutóbb pedig negyedórás Facebook-videóbejegyzésben nyüstöl 2010 és 2022 közötti baloldali politikai vezetőket viselt dolgaikért. Mindennek az a végeredménye, hogy egyik alkalommal sem ő volt a felelős a választási vereségért, hanem mindig valaki más.

A 2010-es kapcsán például így érvel: „A választási időszakban és az azt megelőző, utolsó évben a miniszterelnök Bajnai Gordon. Bajnai két dolgot csinál, illetve nem csinál, ő maga mondja azt 2010 februárjában a parlamentben, hogy abban a küzdelemben, amely a kormánypárt és a Fidesz között van, nem vesz részt. A kormányfő távol tartja a mögötte álló kormánypárt küzdelmétől magát. Van valami, ami ennél rosszabb. Ugyanebben a beszédben azt állítja, hogy Orbán Viktor éppúgy hazafi és demokrata, mint Mesterházy Attila. Ezzel valójában Orbán Viktort a politikai küzdelemben a demokratikus politikai térbe helyezi, nem figyelmeztet, hogy baj is lehet belőle, mi több, ha úgy tetszik, azt mondja, mindegy, hogy kire szavaztok.”

Gyurcsány beteges hazugsága, hogy Orbán nem része a demokráciának, merthogy az autokrácia jellemző rendszerére. Ami 2010-ben elképzelhetetlen volt, hiszen csak tavasszal vette át a kormányfői posztot, kétharmaddal ünnepelve a demokrácia győzelmét is. Gyurcsány Ferenc további felelősnek mondja az akkori kormánypártot, az MSZP-t, valamint annak miniszterelnök-jelöltjét, Mesterházy Attilát és elnökét, Lendvai Ildikót. Aki most azt hangsúlyozza, hogy Gyurcsány mondjon le. Hogy közben volt egy 2006-os szemkilövető vérfürdő, arról elfelejt említést tenni.

2014 felelősségét pedig úgy tálalja: azért, hogy kétharmada volt a Fidesznek, „azért teljesen egyértelműen első helyen az LMP és akkori vezetője, Schiffer András a felelős, második helyen pedig a Jobbik és akkori vezetője, Vona Gábor. 2018-ról pedig kijelenti: „Budapesten összesen hat választókerületet veszítettünk el, mert az LMP – két társelnöke nevét jegyezzük meg: Szél Bernadett és Hadházy Ákos –, illetve a Momentum elnökét akkor Fekete-Győr Andrásnak hívják, nem volt hajlandó visszaléptetni saját, sokkal esélytelenebb jelöltjét.”

Nem részletezem tovább. 2022-vel kapcsolatban egyszerűen kijelentette, „ha valamiért, akkor 2022-ért végképp nem én, nem Gyurcsány a hibás”.

Őszintén bevallom, 2026-ban, 2030-ban örömmel olvasnék hasonló magyarázkodást Gyurcsánytól.

Lássuk be, jobb, sokkal jobb, ha ő magyarázkodik, és Orbán vezeti az országot, mint fordítva. Még a baloldali szavazók számára is.

A szerző újságíró