Sütő-Nagy Zsolt

Vélemény és vita

A királyi bukta

álláspont

A közkedvelt kelttészta elkészítéséhez nem kell cukrászvégzettség, egy közepesen felkészült háziasszony frissen készült lekváros ínyencségét elfogyasztva is ragyogó szemekkel nyalogatjuk ujjainkat. Hasonlóan felemelő érzések fogtak el a minap az egyik médium Gyurcsány-interjúját hallgatva, amely során nem csupán a magát a baloldal királyának érző politikus szavai, de gesztusai is arról árulkodtak, hogy semmit nem ért a Magyar Péter-jelenség okaiból, azokból a politikai folyamatokból, amelyek miatt a választók neki is határozottan üzentek, helyette a fuldoklók kétségbeesettségével bizonygatta érdemeit. Az állhatatosságát, amely mindenki másét felülírja, s amely két évtizede hajtja a Fidesz és az Orbán Viktor elleni harcban; a lánglelkűségét, amellyel a fogyatkozás közben is összetartja táborát; a rafináltságát, amellyel pürrhoszi győzelmek sorát aratta az elmúlt évtizedben, és amelyekből semmit nem mutathat fel a táborát elszippantó ifjonc.

Gyurcsány Ferencet ismerve nem csodálkozhatunk azon, hogy ennél sikeresebben nem tudott felkészülni a bizonyítvány megmagyarázására; mélyebb összefüggésekig nem juthatott, hiszen az ő szellemiségéhez senki nem érhet fel, azok pedig pláne nem, akik sírba vittek már egynéhány politikai alakulatot. Még az sem, aki ihletett pillanatában egyszer már figyelmeztette az éppen távozása előtt álló balvezért, hogy „Nem, nem ezt mondták Feri!”. Ha esélyt kap, tán egyikük megsúghatta volna, hogy a helyzet ismétlődik, ezúttal is, ahogy sokadszor már: „Nem, nem ezt mondták Feri!”

Nyilván erről is Orbán Viktor tehet, aki bő három évtizede a baloldal legtehetségesebb személyének nevezte Gyurcsány Ferencet; persze azzal az elnéző, de nem minősítő lehetőséggel, hogy a saját körén belül mit is ér a legtehetségesebb. Gyurcsány azóta is ebből táplálkozik, hiszen a rendre feltűnő ellenlábasait fortélyos ügyességgel szorítja háttérbe; igaz a lényeget soha nem ismerte fel, beérte annyival, hogy aktuális riválist lenullázta, és bár a pókembert is megszégyenítő leleményességével már az egész ország tisztában van, azzal már nem kíván szembenézni, hogy nincs az a cselszövés, ármánykodás, amellyel magát igazán megkedveltethetné; sőt éppen ellenkezőleg szavaznak a buboréklakók, ezért válhat bárkiből reménysugár, aki Orbán Viktor ellenfelének mutatkozik. Donáth Anna, Cseh Katalin, Karácsony Gergely, de Márki-Zay Péter sem csillogó elméjével, lényeglátó gondolataival, mélyenszántó elképzeléseivel, Cicerót megszégyenítő szónoklataival vált népszerűvé a baloldalon, hanem Gyurcsány Ferenc lehetséges alternatívájaként.

A baloldal leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke most is abban bízik, hogy az évek ismét neki dolgoznak, Magyar Péter elődeihez hasonlatosan saját maga földeli el szökőkútként feltörő népszerűségét. Erre bizton számíthat, hiszen rövidke néhány hónapos tündöklése során is sokakat elborzasztott már, és megállíthatatlan elszántsággal, szívóssággal rombolja a belé vetett bizalmat, ám ettől még nem az állhatatos, lánglelkű, rafinált vezérhez térnek vissza a buboréklakók. Az a lekváros bukta már nem népcsalogató, mert nem megkérdőjelezve az őszödi fenomén rendkívüliségét, a bukta akkor jó, ha omlós és nem foszlós, amit a megavasodott lekvárral végképp nem lehet feljavítani.

A szerző vezető szerkesztő