Horváth K. József

Vélemény és vita

Tordai megkímél bennünket magától

NAPI KOMMENTÁR

„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél,/Mindkettejök szíve lett puszta, hideg tél.” Bár Petőfi nem ismerte Tordai Bencét, milyen szerencséje van, így a szakításáról lírai sorokban nem tudott megemlékezni. Tordai biztosan képtelen lett volna arra, hogy megihlesse Petőfit, ahogy a politikában töltött eddigi évei alatt senkit nem tudott átütő erővel magával ragadni. Lényeg, a lényeg Tordai Bence váratlanul bejelentette, hogy kilépett a Párbeszéd – Zöldek pártból, aminek még társelnöke is volt.

A hír hallatán nem kezdett repedezni a mennyezet, nem álltak meg a buszok, a vonatok is zakatoltak tovább, magyarán az embereket egyáltalán nem rázta meg Tordai döntése.

Az okosban ingatlant felújító politikus azért fújta fel magát, mert a DK-val és az MSZP-vel megkötött hármas szövetség szerinte nem összefogás volt, hanem önfeladás. Ez azért bájos, mert annak idején ha nem tudják rábeszélni Mellár Tamást, hogy lépjen be a Párbeszéd frakciójába, akkor még a parlamentben sem tudták volna rendesen képviselni magukat. Ám ezzel együtt ott is olyan felejthető teljesítményt nyújtottak, hogy egy, a nyilvánosság előtt alig létező párt hogyan is tudná feladni önmagát.

Ez a párt csak azoknak létezik, akik abból élnek, akiknek fontos, hogy meglegyen a havi betevőjük. Magyarán, akik sima megélhetési politikusok, aki politikai pályafutásuk során semmiféle politikai értéket nem tettek le az asztalra. Nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy az MSZP és a Párbeszéd azért kapcsolódik a Demokratikus Koalícióhoz, hogy legyen számára valami reménysugár a jövőt illetően. Hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, mint a EP-választások után a Momentum két magyarellenes asszonya, akiket az emberek antipátiája a politika szemétdombjára dobott. Egyenesen politikai felmenőik, a 2010-ben kimúlt Szabad Demokraták Szövetsége után.

A vasárnapi választás megmutatta, hogy négy párt marad mindössze a politikai palettán: a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt, a DK és a Mi Hazánk. A 2022-es választások után még nyomokban léteznek a szocik, a momentumosok, a jobbikosok, sőt még a Párbeszéd is, de már egyáltalán nincsenek abban a helyzetben, hogy önállóan megméressék magukat. Annak ugyanis lesújtó eredménye lenne, a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöb felülről integetne nekik.

Ezek után, ha Tordai kilépett a Párbeszédből, ezzel nem kevesebbet ismert be, mint azt, hogy pontosan látja, hogy pártjára a politikai halál vár. Ezért jobbnak látta időben kiugrani a csapatból, remélve, hogy a következő két évben, a 2026-os parlamenti választásokig sikerül magának újabb politikai pozíciót kiharcolnia valahol. Addig is szépen megél a havi több, mint 3,5 milliós képviselői tiszteletdíjából.

A Momentum elnöki tisztéről lemondó Donáth Annának is megcsappan a havi hatmillió forintra rúgó apanázsa. De az olimpiaölőknek még van annyi lehetőségük a hazai belpolitikai életben, hogy ne kelljen neki komolyan koplalásra gondolni.

Bájos, ahogy Tordai arról beszél, hogy a DK, MSZP, a Párbeszéd szövetséggel a párt megkérdőjelezte saját létjogosultságát. Mintha lett volna neki. Szerinte ugyanis egy pártnak nem szabad öncélúnak lennie, mert a párt csak eszköz arra, hogy tagjai érvényesítsék az értékrendjüket. Arról ne nyissunk vitát, mi lehet vajon a Párbeszéd értékrendje. A baloldalon ugyanis bármilyen fedőnevet használnak, mindenképpen átsüt rajtuk a vörös alap, amit a magyarok élből elutasítanak.

Azt nem tudom, hogy a speciális értékrend kifejezéséhez tartozott-e, amikor Tordai 2017-ben feliratokat helyezett el Orbán Viktor kormányfő parlamenti dolgozószobájának ajtaján – például Putyin-csicska, hazaáruló –, aminek az lett a következménye, hogy Kövér László örökre kitiltotta a T. Házból. Aztán képviselőként visszakerülve azzal képviselte az értékrendet, hogy hozzászólásában letegezte a kormányfőt, majd „úgynevezett miniszterelnöknek” aposztrofálta.

2021-ben – nyilván szintén az értékrendet szolgálta Tordai –, amikor Varga Mihály pénzügyminisztert arra kérte, csatlakozzon egy költségvetési módosító indítványához. Eközben telefonjával a választ rögzítette. Kövér László ezért 8,2 millió forintra büntette.

Ezek után csak örülni lehet annak, hogy Tordainak független képviselőként sokkal kisebb nyilvánosság adatik meg, mint párbeszédesként. Nem fog érte Petőfi lírája megérinteni bennünket. Ő maga kímél meg bennünket saját botrányos megnyilvánulásaitól.

Sokan vannak úgy vele, hogy alapvetően a kilépés jó ötlete előbb is eszébe juthatott volna.

A szerző újságíró