Egyetemi éveim kezdetén, az egyik első napon, az orosz nyelv alapismereteinek felfrissítése volt tanulócsoportunk feladata. Az orosz nyelv oktatásának terén már sok mindent megért tanárnő a teljes kudarc elkerülése végett a legegyszerűbb feladattal próbálkozott: a „csitáty” (olvas) ige ragozásával. Tekintete rám siklott, bennem a vér megfagyott, de szerencsére a mellettem ülő hallgatót szólította a táblához. „Írja fel, kolléga, ezt az orosz szót a táblára” – hangzott a kiválasztott személynek a megsemmisülést jelentő felszólítás.
Gyuri egyik lábáról a másikra állt, kezében a morzsolgatástól a kréta porladni kezdett, ezenkívül csak a zavart tekintete árulta el, hogy fogalma sincs, mit csináljon. Tanárnő: „Mire vár, kolléga?” „Nem tudom, hogy írják a »cs« betűt” – hangzott az addigra már nagy meglepetést nem okozó válasz.
Hátradőltem – kávét csak azért nem kértem, mert nem akartam a figyelmet magamra vonzani –, én ugyanis legalább a cirill betűs ábécét ismertem.
A kommunizmus idején minden oktatási szinten kötelező volt az orosz nyelv tanulása, amely – tisztelet a kivételnek – púp volt az ember hátán. Elsősorban azért, mert a kötelezettség azt jelentette, hogy egy idegen hatalom nyelvét kellett elsajátítani, amely – legyünk őszinték – önmagában sem volt vonzó a többség számára. Ezért aztán különösebb érdek nem is fűződött az orosz nyelv elsajátításához, az alárendeltség érzése azonban megmaradt.
Most pedig az a hír járja, hogy két év múlva Ukrajnában már óvodáskortól kötelező lesz az angol nyelv elsajátítása. Ezenkívül bizonyos magasabb állami funkciók betöltését is az angol nyelv ismeretéhez kötik. A helyzet rosszabb, mint amilyen Magyarországon az orosz nyelv kötelező oktatásának idején volt. Akkor, bár hivatalosan ezt soha nem ismerték el, az orosz nyelv oktatását Moszkva „kérésére” tették be a kötelező tantárgyak közé.
Feltételezhetően Washingtonból nem érkezett Kijevbe hasonló óhaj. Zelenszkij önként és dalolva döntött úgy, hogy látványosan demonstrálja hazája alárendeltségét. Az ukrán elnöknek elég nagy a fantáziája, eddig is sok mindent kitalált már azért, hogy amerikai tartótisztjei kedvében járjon.
A görcsös igyekezetnek viszont nincs semmi haszna. Az ukrán elnöknek fel kellene ismernie, hogy az Egyesült Államok globális nukleáris nagyhatalom, megvannak a saját érdekei, és ezen még az sem fog változtatni, ha Ukrajnában elnöki rendeletet hoznak arról, hogy az újszülötteknek már az anyatejjel kell magukba szívniuk az angol nyelv igeidőinek egyeztetéseit.
Zelenszkij a közösségi oldalakon kapta meg a magáét a döntés miatt. Az ismert blogger, Jurij Podolyaka arra emlékeztetett, hogy minden bennszülöttekből álló gyarmati közigazgatásnak kötelező volt ismernie a gyarmatosítók nyelvét. „Vagyis Ukrajna fokozatosan az angolszász országok szabályos gyarmatává válik. Sőt, az afrikai mód szerint” – jelentette ki a poszt szerzője.
Bölcs megállapítás, de mégse fedi le a teljes igazságot. Ukrajna nem most kezd el az angolszász országok, pontosabban a globális Nyugat gyarmata lenni. Már évek óta az, pontosabban amióta saját maga nem volt képes fenntartani az államgépezetet, ezért külföldi támogatásra szorult. Azt meg is kapta, csak éppen a „segítők” eddig az ország gazdaságának legalább a felére valamilyen módon rátették a kezüket.
Szóval Ukrajna már egy jó ideje gyarmat, csak Zelenszkijnek elfelejtettek szólni róla, magától pedig nem jött rá.
A szerző főmunkatárs