A titok nyitja

Sokat hallani arról, hogy zenészek, művészek méltatlanul kevés nyugdíjból kénytelenek megélni. Ki tudja, hány színpadi ember panaszolta el különböző fórumokon, hogy nem tudnának egzisztálni, ha nem vállalnának ilyen-olyan fellépéseket idős korukban. A panaszokból valahogy mindig kimaradt, hogy mi az oka ezeknek az aránytalanul kevés nyugdíjaknak, némileg azt sugallva, hogy lám a rendszer anyagilag ellehetetleníti az egykori sztárokat. Most végre Poór Péter, a legendás táncdalénekes fellebbentette a fátylat a nyomorúságos kifizetések okairól. Elmondta, hogy hiába volt a táncdalfesztiválok idején sztár, neki is, akár a többi művésznek, az Országos Rendező Iroda szabta meg – ugyancsak szűkösen – a fellépti díját. Mi több, a befizetett járulékaikat nem továbbították az államnak, hanem azt lenyúlták a főnökök, illetve jutalomutazásra vitték belőle a dolgozóikat. Ráadásul a két irattár közül, ahol a dokumentumokat tárolták, az egyik furcsa mód leégett, míg a másikat stílszerűen a víz árasztotta el, és amikor kiderültek a csalások, az ORI jogutód nélkül megszűnt. Tehát nem a gonosz Nyugdíjfolyósító Intézet, vagy éppen az érzéketlen állam áll a negyven-hatvanezer forintos művésznyugdíjak mögött, hanem az emberarcú szocializmus „apró” trükkjeiben kell keresni a nyomor okát.