A hegemónia megroppanása

A Gellért-hegy oldalában ledózerolják a hajdani Munkásőrség székházát, javában zajlik a bontás. A rossz emlékű, lepukkant, csúf vasbeton épület helyén áll majd a Mathias Corvinus Collégium (MCC) központja, a Mátyás Palota. Az interneten is hozzáférhető látványterv alapján a különleges, leendő oktatási centrum egyúttal akár szimbóluma is lehet a posztkommunista, liberális világ hegemóniája megroppanásának. Az impozáns épületegyüttessel gyarapodó tanintézmény célkitűzése, hogy kiművelt emberfők útra bocsátásával a hagyományos, konzervatív értékrendet követő szellem napvilága ragyogjon be szerte a Kárpát-medencében minél több ház ablakán.

A történelem forgószínpadáról kipenderített Munkásőrség az ’56-os szabadságharc leverése után erőfitogtatásként alakult, azért, hogy a jónépet elrettentse a rendszer ellen az ismételt fellázadástól. (Kádár azonban még saját elvtársaiban sem bízott meg, mert – legalábbis kezdetben – a géppisztolyok mellé nem osztottak ki lőszert, nehogy a fegyver még elsüljön.) Az MCC viszont a tudás fegyverével, szellemi munícióval bőven ellátva küzd az ország gyarapodásáért. Követve Széchenyinek a Hitelben 1830-ban közreadott gondolatát: „A tudományos emberfők mennyisége a nemzet igazi haladása.”

Mi tagadás, nagy szükség is van a szellemi gyarapodásra. A statisztika szerint emelkedett ugyan a diplomások száma, ám a képzettség növekedése a fiatalabb korosztályban elakadt. Remélhetően erre a zökkenőre az oktatáspolitika gyorsan reagál. Örvendetes fejlemény viszont, hogy megjelent egy masszív, intellektuálisan úttörő nemzeti konzervatív gondolat, amely pezsdítően hat az egész szürkeállományra. E jelenség a frusztrált, irigykedő ellenzék szerint csak janicsárképzőnek titulált MCC munkásságát is dicséri.

A magasabb fokú képzettség egyébként nem csupán a gazdaság élénkítését szolgálja, de az egészségre is pozitív hatással lehet. Például egy amerikai felmérés kimutatta, hogy a diplomások átlag hét évvel tovább élnek – hacsak a hajókötél el nem csap valakit –, mint az alacsonyabb képzettségű kortársaik. Ugyanis általában egészségtudatosabbak, kevesebb közöttük a dohányzó, a túlsúlyos, és fontos számukra a rendszeres mozgás. Az idézett tanulmány szerint minden, legalább kétéves továbbképzés sem csupán a szellem pallérozását szolgálja, mert átlag két-három százalékkal lassítja az öregedés folyamatát is. (Ezek szerint szépségszalon helyett sok esetben hasznosabb lehet agytornára járni.)

A hamarosan felépülő Mátyás Palota nevének kiválasztása sem véletlen. A Hunyadiaknak a középkorban döntő szerepük volt Európa megóvásában, és a nyugati hatalmak már akkor is felelőtlenül viszonyultak a kontinenst fenyegető külső veszedelemhez. A közelgő török támadás kivédésére a pápa által meghirdetett keresztes hadjárattól például az uralkodók inkább távol maradtak.

A mai brüsszeli bürokraták ősei hadba vonulás helyett a karosszékükben elterpeszkedve talán éppen a jogállamiságot ért sérelmeken dohogtak. A cserben hagyott Hunyadi János lényegében magára maradt. Isteni csodaként Nándorfehérvárnál a négyszeres túlerővel szemben mégis meg tudta védeni a hazáját és Európát. Fia, Mátyás király pedig reneszánsz uralkodóként összefogta a humanisták eszmei mozgalmát. Pozsonyban 1467-ben egyetemet is alapított.

Csaknem hatszáz évvel ezelőtt a pápa a déli harangszót eredetileg azért rendelte el, hogy a híveket a kereszténység védelmére és az összetartásra emlékeztesse. Reménykedjünk, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtt a harangok kongása végre felébreszti a tagországok választópolgárainak szunnyadó veszélyérzetét, és jó helyre húzzák majd be az X-et.

A szerző újságíró