Kruppa Géza

Vélemény és vita

Egy apró virág és a GMO

A közelgő tavasz ígéreteként a budai hegyek erdei tisztásain megjelent a hóvirág. Ki gondolná, hogy ez a kis ártatlan természeti csoda képes a génmódosított élelmiszerek körül évtizedek óta zajló, a világot felzaklató tudományos, gazdasági, politikai csatározások kirobbantására? Pedig úgy van. Méghozzá egy tekintélyes magyar biokémikus, táplálkozási szakember, a három éve elhunyt Pusztai Árpád tudományos kísérletének nem várt következményeként. A tudós ugyanis éppen a hóvirág génjével igyekezett felerősíteni a burgonya ellenálló képességét, aminek aztán botrány lett a vége.

A történet 1998-ra nyúlik vissza. Ekkor a skóciai Rowett Intézet Budapestről 1956-ban elmenekült neves magyar biotechnológus kutatója egy tévéműsorban a génkezelt élelmiszerek fogyasztásának kockázataira hívta fel a figyelmet. Leszögezte, hogy ő egyelőre nem enne a saját kísérlete tárgyából, a génkezelt burgonyából, amely a kísérleti patkányokat meg is betegítette. A tudós álláspontja szerint nagy általánosságban is további kutatásokra lenne szükség, mielőtt génkezelt élelmiszerekkel árasztják el a világ piacait. (A génkísérlethez a hóvirágra azért esett a választása, mert e növény egyik fehérjéje olyan mérget tartalmaz, amely a burgonyába beépítve elűzheti a kártevőket. A hóvirág egyébként fontos gyógyászati alapanyag, felhasználásával például Alzheimer-kór elleni orvosság készül.)

A tudós kijelentése máig sem csituló viharokat kavart. A témában érdekelt multicégek rátámadtak a profitjukat veszélyeztető biokémikusra. Nyomásukra az intézet a kísérlet folytatására történő felkérés helyett kirúgta a lelkiismerete szavát követő Pusztai professzort. Tucatnyi tudós viszont éppen hogy a védelmére kelt, az állásába visszahelyezését és a génkezelési eljárásoknak modellül szolgáló Pusztai-féle burgonyakísérlet folytatását követelték. Ám hiába. A génekkel manipulálva a növények tulajdonságainak mesterséges megváltoztatása mellett érvelők szerint az éhínség leküzdésére az emberiségnek létkérdés a nagyobb termést adó, kevesebb vegyszer felhasználását lehetővé tevő génkezelt növények nagybani termesztése.

Az ellenzők viszont óvatosságra intenek. Alaposabb vizsgálatokat szorgalmaznak, mielőtt zöld jelzést kap egy-egy génmódosítással előállított újfajta gabona, gyümölcs, takarmánynak szánt növény termesztésbe állítása. Minden kétséget el kell oszlatni, nincsenek e káros mellékhatások – figyelmeztetnek a kockázatokra. Hivatkozni szoktak például a nagy hatású rovarölő szerként a múlt században elterjedt, a tífusz, malária leküzdésére használt DDT (Gesarol) balul végződött esetére. A csodaszerről utóbb kiderült, hogy rákkeltő, súlyosan károsítja az egészséget. Ezért a világ fejlett országaiban – nálunk is – a felhasználását betiltották. Az elővigyázatosság pedig több időt és még több pénzt igényel. Itt pedig az egészséges táplálkozás kérdésben a tisztán látáshoz már a tudomány mellett egyéb szempontok is vastagon közrejátszanak – vélekednek a szkeptikusok.

Amíg a GMO-vitában több a kérdőjel, mint a bizonyosság addig Magyarországon az egészséges táplálkozás irányelvét követve törvényileg tilos génmódosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása – megelőzendő, hogy kísérleti alanyokká váljunk. Indokolt a szigor, mert az eddigi tapasztalatok szerint a természet rendjébe a mesterséges beavatkozás egyelőre túl nagy kockázattal jár. Ezért sem engedélyezett például a génmódosított ukrán gabona hazai forgalmazása. Éppen a napokban csaptak le az élelmiszer-biztonság őrei 40 tonna GMO-val szennyezett, Ukrajnából érkezett kukorica-vetőmagra, a tilalmat megszegő forgalmazó cég szigorú büntetésre számíthat.

Mindeközben az evolúció során saját szabályrendjét kialakító vadon termő hóvirág ügyet sem vetve a biotechnológia, a tudomány előmenetelére, a politikai korszakváltozásokra, a globalizációra, ha elérkezik az ideje évezredek óta, kötelesség tudóan előbújik a langyosodó földből. És mint az újjászületés és a remény szimbóluma, a belé botló vándort idén is megörvendezteti.

A szerző újságíró