A szemkilövetős szobor tervezett felállítása kapcsán a Demokratikus Koalíció ismét beleáll egy olyan konfliktusba, amely nagyon is elkerülhető lenne, ha Gyurcsány Ferenc és aktuális kifutófiúja, Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester tisztelné a demokráciát. Nem jelentené ki kategorikusan, hogy ilyen szobor márpedig nem lesz, mert engedélyezése önkormányzati hatáskör, és ehhez az erzsébetvárosi önkormányzat nem járul hozzá. Kiteszi a pontot, holott tudja, a kormány lehetővé teheti a fölállítását.
Azt mondja Füst Milán, hogy „A legnagyobb konfliktus életünkben: ha az ember nem szeretheti azt, akit szeretni akarna.” Állítása a politikában is igaz. A politikusnak a népet kell szeretnie. Nemcsak azért, mert a népet nem lehet leváltani, hanem azért is, mert jó esetben hivatalból az életén akar javítani. Gyurcsány miniszterelnökként 2006-ban éppen azt mutatta be, hogy nem akar rajta javítani. Sőt. Az előzményként szolgáló őszödi beszéd példázza, hogy nem mondott a nekik igazat: „hazudtunk reggel, éjjel meg este”.
A minap online petíció indult annak érdekében, hogy a nyári választások közeledtével új szobrot avassanak Budapest belvárosában. Nem akármilyen szoborról lenne szó: egy 2006-os szemkilövetős jelenetet formálna meg az alkotás.
A projekt megálmodója, Szilágyi Ákos szerint – mint felhívásában írja – 2006 őszén „felhergelt és félrevezetett rendőrök brutális kegyetlenséggel verték szét az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz–KDNP békés megemlékezését az Astoria környékén. Az egyik áldozat szemét (…) gumilövedékkel lőtték ki a rendőrök". Az ezt követő pillanatokat örökítené meg a szobor, ahogy az áldozathoz egy másik tüntető lehajol, és karjába fogja. Szilágyi szerint ez a jelenet egyszerre szimbolizálja a mártíriumot, az irgalmat, a testvériséget, az elnyomást, a szabadság- és igazságvágyat és a magyar sorsot.
A megjelenített áldozat ugyanis Nagy László, akinek 2006-ban kilőtték a szemét. Ő a Hír TV-nek 2021-ben azt nyilatkozta, nemcsak a szeme világát, mindenét elveszítette. 2022 decemberében hunyt el.
Szilágyi Ákos – elmondása szerint – néhány méterről követte végig, ahogy Nagynak kilövik a szemét. Mindez állítása szerint a Dohány utca bejáratánál történt, ezért a szobrot is ide álmodta meg. És hogy miért most, arról így értekezett: „Egyfelől a közelmúltban véget ért a Budaházy nevéhez kötött Hunnia-per. Ezzel a napi közbeszédből végleg eltűnik 2006.” Ugyanakkor a 2006-os rendőrterror óta felnőtt egy új generáció, amelynek tagjai szinte semmit nem hallottak a véres eseményekről. Akik szerint ezek elkövetője egy kedves, humoros, öregedő politikus bácsi. Miközben 1989, a rendszerváltás óta ő volt az első, aki kezet emelt a nemzetére. A közelgő választásokig 2006-ról mindenkihez el kell jutnia a valós tényeknek, hogy tájékozott fiatalok tudjanak megfontolt döntést hozni, amikor közös jövőnkről szavaznak 2024 júniusában.
Szilágyi Ákos, a Mikszáth Kálmán-díj tavalyi díjazottja csak névrokona a József Attila-díjas és Pulitzer-emlékdíjas költőnek, közírónak. A férfit akkor ismerhette meg a közönség, amikor a 2021-es kötcsei polgári pikniken egy egész felsőtestét beborító, Orbán Viktort ábrázoló, „The leader of Europe” („Európa vezére”) feliratú pólóban fotózkodott. A felsőruházatáról nevezetessé vált férfi azóta több nyilvános szereplésén is e ruhadarabban, máskor annak a Donald Trump volt amerikai elnököt ábrázoló, „The leader of the free world” („A szabad világ vezére”) feliratú párjában jelent meg. Szilágyi 2002-ben alapította meg a New York Polgári Kört, és vitathatatlan rajongója Orbán Viktornak.
Ez tehát az előzmény. Niedermüller és Gyurcsány ezúttal is kinyilvánította, hogy nem szereti a népet, utálja a demokráciát. Ugyanis egy ország kétharmaddal négyszer megválasztott miniszterelnöke nyilván nagyobb demokratikus felhatalmazással bír, mint egy kerület mindössze ezer szavazattal a versenytársánál többet szerző polgármestere.
Miért kell eleve kategorikusan ellenkezni? Miért nem lehet arra készülni, hogy tárgyaláson dőljön el a szobor felállításának sorsa. Nem kérdés, hogy a magyarok szemében Nagy László tragikus sorsa emlékműért kiállt.
A Gyurcsány-csicska Niedermüller a Hírklikkben úgy fogalmazott: „Semmiféleképpen ne legyen (szobor). Nincs erre szükség. Ennek az országnak nagyon sok mindenre szüksége van, de ilyen további megosztásoknak, durvábbnál durvább érzelmeket szülő szobor fölállításának akárhol, arra semmi szükség nincs.”
Halkan jegyzem meg: nem biztos, hogy a magyarok többsége Gyurcsány és Niedermüller álláspontján van.
A szerző szerkesztő