Az uniós csúcson mindent bevetnek az EU országai, hogy Magyarországot rávegyék Ukrajna hatalmas mértékű pénzügyi támogatására, illetve a háborúban álló ország felvételére az Európai Unióba. Noha „Ukrajna olyan messze van az EU-tagság feltételeitől, mint Makó Jeruzsálemtől”, szögezte le Orbán Viktor parlamenti beszédében. Az nem kérdés, hogy Ukrajnának vissza kell adnia azokat a jogokat, amelyek 2015-ig garantálták a magyarok számára a közösségi élet feltételeit. S miközben a miniszterelnök azt is kijelentette, „Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki sem akarhatja, hogy közben tönkretegyük Magyarországot”, aközben Gyurcsány Nyugati Fény nevű portálján azt írták, hogy „Orbán politikai igazgatója megzsarolta az EU-t.” Döbbenetes.
Ha a miniszterelnök kiáll saját nemzete érdekeiért, akkor Gyurcsány azonnal elkezd reszketni Brüsszelért. „Jaj, Istenem, nehogy már meggörbüljön az édes, drága unió haja szála, amely remélhetőleg belőlem újból miniszterelnököt csinálhat” –mormolhatja magában.
Igen, az uniós csúcson pénzről van szó, méghozzá nagyon sok pénzről. Ráadásul olyan pénzről, ami Magyarországnak jár, viszont az Európai Unió, a politikai, ideológiai hablatyát jogi köntösbe öltöztetve, a nekünk járó pénzt visszatartja. Amely magatartással Gyurcsány, Dobrev – nyilatkozataik bizonyítják – egyetértenek.
Magyarország azonban tett lépést a kompromisszum felé. Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója a Bloombergnek adott nyilatkozatában kijelentette, ha a közös uniós költségvetésen kívül szerveznék meg az uniós tagállamok Ukrajna finanszírozását, és ha 4 év helyett csak 1 évre szólna ez a finanszírozási csomag, akkor ebbe Magyarország hajlandó lenne beszállni. Eszerint a bilaterális alapon szerveződő potenciális uniós csomaghoz a magyar kormány is hozzájárulna, amiről eddig nem volt szó. A miniszterelnök politikai igazgatója ezzel azt is leszögezte: a kormány nem támogatja, hogy az e heti uniós csúcson döntés szülessen az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ezt döntést el akarják halasztani.
Orbán Balázs üzletet is ajánlott az uniónak. Eszerint, ha az uniós döntéshozók ragaszkodnak ahhoz, hogy a módosított közös uniós költségvetésből (a 2021–2027-esből) menjen a 4 éves 50 milliárd eurós ukrajnai finanszírozási program, akkor ennek megszavazásáért cserébe oldja fel az Európai Bizottság a Magyarországnak befagyasztott összes uniós támogatást, ne „csak” azt a 10 milliárd euró kohéziós forrást, amit időközben feloldottak. Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak mostani megkezdése „vörös vonal” a magyar kormány számára, mert úgy látja, hogy keleti szomszédunk még nem érte el azokat a kritériumokat, hogy el lehessen kezdeni ezeket a hivatalos tárgyalásokat.
Csak a tisztánlátás kedvéért: „Magyarország EU-s finanszírozása és Ukrajna finanszírozása két külön ügy.” Orbán Balázs elmondta azonban: „Ha az EU ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna finanszírozása egy módosított uniós költségvetésből jöjjön, akkor a két ügy összekapcsolódik.” Ezt úgy érti, hogy ebben magas árat kérne a magyar kormány a jóváhagyásért cserébe. Azt, hogy az Európai Bizottság az összes uniós forrást szabadítsa fel Magyarország irányába. Az interjú szövege 30 milliárd eurót említ, de ha a 22 milliárd eurós kohéziós forrást és a 10,4 milliárd eurós teljes helyreállítási programot összeadjuk, akkor ennél is többet kapunk. Ebből egyelőre a mintegy 10 milliárd euró kohéziós forrás szabadult fel, illetve a helyreállítási program fejezetéből 0,92 milliárd euró előleg. Az EU-s pénzeknek a döntő része tehát még blokkolva maradna a jogállamisági eljárás, illetve a szupermérföldkövek elvárásai miatt. Ezeket a pénzeket a mondvacsinált elvárások teljesítése nélkül akarná kiszabadítani a kormány azért cserébe, hogy jóváhagyná a többéves pénzügyi keret (MFF) félidei felülvizsgálata során biztosított forráskeretet Ukrajnának.
Láthatja, kedves olvasó, micsoda különbség, ha Gyurcsány keres kompromisszumot az EU-val vagy ha Orbán Viktor. Gyurcsányétól hazánk csak rosszul járhat, míg Orbánétól csak jól.
A szerző szerkesztő