Horváth K. József

Vélemény és vita

Radványi, a hivatásos félrevezető

NAPI KOMMENTÁR

A magát jobbközép értékeket követőnek valló, hivatásos nemzetközi félrevezető, Radványi Miklós, aki éppen öt éve Orbánt felfújt békának nevezte, ezúttal Szijjártóba szállt bele. Aki tiltakozik az ellen, hogy Trumpot – a demokrácia semmibevételével – diszkvalifikálják az elnökválasztási versenyből.

Radványi szerint erőset mondott a minap Szijjártó, amikor a magyar jogállamiságot, demokráciát érintő amerikai bírálatokra reagálva azt „üzente” Washingtonba, hogy „ha azt meg lehet tenni, hogy a választás egyik legnagyobb esélyesét diszkvalifikálják, akkor innentől kezdve, semmilyen kritikát nem fogadunk el ebből az országból a politikai rendszerünk működésére vonatkozóan” – írta a Hírklikk.

Azt gondolom, ez egyenes beszéd, nem kell az olvasónak azon törnie a fejét, mit is akart mondani a költő.

Radványi terjeszti magáról, hogy éveken át dolgozott az amerikai kongresszusban republikánus szenátorok és képviselők stábjaiban. El tudom képzelni azt a republikánus csapatot, amelyikben olyan „szakértők” dolgoznak, akik a demokráciának teljesen megfelelőnek tekintik, ha kizárják az elnökválasztási küzdelemből az egyik legnagyobb esélyest. Azt a potenciális indulót, akit az amerikaiak nagy része szívesen látna ismét az elnöki székben.

Nemcsak azért, mert elnöksége idején az Egyesült Államok gazdasága hatalmasat fejlődött, nemcsak azért, mert erőteljes migrációellenes politikájával az amerikaiak javát szolgálta. De itt van az ukrán háború, amely mögött valójában az Egyesült Államok áll. Amerikai érdekeket szolgál a szomszédunkban egyre nagyobb intenzitással működő halálgyár, ami csak és kizárólag attól tud működni, hogy a Nyugat, elsősorban Amerika, karöltve az Európai Unióval győzi pénzzel és hadfelszereléssel támogatni a vérontást.

Mindenki tudja, ha az Egyesült Államok nem pénzelné a háborút, órákon belül vége lenne. És az is köztudomású, ha Trump lett volna az elnök, akkor ma nem lenne háború Ukrajnában. Lehet itt beszélni orosz agresszióról, de aki annak az előzményeit, Oroszország háborút elkerülni akaró törekvéseit nem veszi figyelembe, az nem akar a valóságról beszélni.

Ez a háború senkinek nem hiányzott. Legkevésbé az európai, köztük a magyar embereknek.

Szijjártó nem akart semmi többet, csak hogy a legfondorlatosabb jogi eszközökkel ne akadályozzák Trump újbóli indulását az elnökjelöltségért. Ez nyilvánvalóan magyar érdek is, ahogy az ukrán és orosz harcoló feleknek sem kéne újabb és újabb emberáldozattal fizetni az értelmetlen öldöklésért.

Ezt persze Radványi sem meri cáfolni, helyette megpróbálja csekély értelmű medvebocsnak feltüntetni Magyarország külügyminiszterét. Azt mondja, hogy ez egy „nagyon buta kijelentés, amivel erőteljesen nekimegy a nyugati szövetség vezető hatalmának.” Azt nem veszi észre, hogy nem Szijjártó megy neki, hanem éppen az Egyesült Államok veszi semmibe a demokráciát, amit elvben ők is alapnak tekintenek, s amiért a magyar külügyminiszter is küzd. De tudjuk, amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek.

Azt sem elegáns, ha magyar létére leszólja egykori hazáját, inkompetens, stratégiailag lényegtelen államként beszélve róla, így: „az amerikaiak nem veszik jó néven, ha teljesen inkompetens, buta, és stratégiailag lényegtelen kis állam külügyminisztereként megpróbál az elnökválasztás folyamatába és kimenetelébe beleszólni”. Azaz, ha valakit így semmibe vesznek, akkor Radványi szerint nyilván magát az alapértéket, a demokráciát is le lehet szólni, semmibe lehet venni. Sőt, még tanácsot is ad a miniszterelnöknek Szijjártó kirúgására: „Orbán Viktornak komolyan meg kellene fontolnia, tartható-e Magyarország nemzetközi tekintélye miatt egy ilyen inkompetens, buta és nem gondolkodó ember a külügyminiszteri poszton”.

Aki felfújt békáról és az intelligencia hiányáról hadovál a magyar kormánnyal kapcsolatban, az egyéb gazságokra is képes. Aki nem lép fel az ellen, hogy Trumpot esetleg kizárják az elnökjelöltségért való küzdelemből, és ki meri jelenteni, hogy Magyarországon nincs demokrácia, az különösen.

Persze, ha valaki olyan „hazafi”, mint Gyurcsány vagy Ujhelyi, akkor ez nem csoda.

A szerző szerkesztő