Budapest-modell

Négy év alatt világossá vált, hogy Karácsony Gergely, mint városvezető kudarcot vallott, ami a kompetencia hiánya mellett az instabil koalíció szükségszerű következménye. Politikai csatatérré, és átláthatatlan ellenzéki háttéralkuk terepévé silányult Budapest. Van egy gyenge kezű, beszűkült mozgástérrel regnáló főpolgármester, akit háttérből Gyurcsány Ferenc tart pórázon, aztán ott vannak az egymással versengő balliberális pártok és érdekcsoportok, de szinte lehetetlenné teszi a hatékony döntéshozatalt a politikai alapon kinevezett, felduzzasztott, „vízfejű” tanácsadó testület, ami szintén nem egy irányba húz.

A főpolgármester, minden feltételezhető jó szándéka ellenére sem tudta teljesíteni az ígéretei nagy részét. Hiányzik a politikai tudás, a rátermettség, de bele van kódolva a kudarc abba a politikai modellbe, ami 2019-ben létrejött. Ha úgy tetszik, akkor Budapest, a történelmi töredezettségű, széthúzó ellenzék regnálásának állatorvosi lova. Ilyen az, mikor tucatnyi önérdek által vezérelt, a pozíciókért marakodó baloldali politikai csoport irányít egy várost. Ez pedig tanulsággal szolgál a következő helyhatósági választásokra készülve.

Mert mi is a Budapest-modell?

A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka, megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Ám az okok most eltérők. Számtalan anyagi és politikai ellenérdeket nem tud egy gyengekezű politikus összetartani. Képtelen olyan közös célokat kijelölni, amiért minden szereplő jó lelkiismerettel, alázattal és kellő szorgalommal dolgozna. Sőt: több területen keresztbe is tesznek egymásnak, amit a város szenved meg. Mert a lényeg még is csak ez.

A Budapest-modell működésének, ami a komolyan vehető hatalmi központok közül jelenleg a leginstabilabb konstelláció, valódi kárvallottjai a főváros polgárai. Továbbá az agglomerációból érkező munkavállalók és diákok, vagy a fővárosba turizmus, szórakozás, esetleg egészségügyi okok miatt ide utazók.

Budapest gazdátlanná vált. Dugók, növekedő légszennyezés, leszerelt kukák, méhlegelőnek kinevezett gazos közterek. Túlárazott beruházások, időben elhúzódó fejlesztések. Közlekedést nehezítő kerékpárutak, romló színvonalú tömegközlekedés, egyre drágább parkolók. Gyanús ingatlanbizniszek. Pofátlan év végi jutalmak… politikusi kifizetőhelyek?

A Tarlós-korszak alatt számos olyan beruházás, felújítás és fejlesztés történt a fővárosban, amelyről – pártpolitikai hovatartozás nélkül – elismerésre méltó eredményként számoltak be Európa-szerte. 2010 és 2019 között több közterületet újítottak fel (Kossuth Lajos tér, Széll Kálmán tér, Ferenciek tere, Nyugati tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Podmaniczky Frigyes tér, II. János Pál pápa tér, Városliget). A világszínvonalú kulturális életnek helyet adó épületek sorát rekonstruálták (Erkel Színház, Zeneakadémia, Román Csarnok, Várkert Bazár, Budai Vigadó). Új épületet kapott a Nemzeti Táncszínház és egyetemi campust a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Ludovika-komplexum), megépült a Humán Tudományok Háza, az MTA Természettudományi Kutatóközpontja, a Budapest Music Center, a Tüske uszoda, az állatkert fejlesztése során pedig elkészült a Holnemvolt Park.

A Tarlós-korszak közlekedésfejlesztése során megvalósult a fonódó villamoshálózat, létrejött a ferihegyi transzferjárat, megújult a budapesti buszpark, 47 új villamost és 57 trolibuszt kapott Budapest és meghosszabbodott az 1-es villamos vonala is. A főváros peremkerületeiben közel 193 ezer új P+R férőhely létesült, több mint 100 kilométer kerékpárutat fektettek le (nem kijelöltek) és létrejött a MOL Bubi közbringarendszer.

A turisztika szempontjából hosszútávú beruházásként felújításra került a Lukács Gyógyfürdő, a Rudas és a Palatinus, a Városligeti Műjégpálya korszerűsítése befejeződött. Nem kevésbé fontos, hogy a közel évtizedes korszak végére 46 százalékkal csökkent a regisztrált bűncselekmények száma és tízezer fát ültettek a főváros közterein. Budapest neve számos világszínvonalú sportrendezvény (melyek közül az egyik leglátványosabb a 2017-es FINA vb volt) megszervezésének köszönhetően világszerte vált még ismertebbé.

De milyen eredmények vannak most?

A főpolgármester politikai tevékenysége csupán két dologban mutatkozott meg az eltelt ciklus során: politikai kinevezettekkel duzzasztotta fel a fővárosi hivatalokat és intézményeket, illetve folyamatos kormánykritikát folytatott közösségi oldalán.

Szakmai kompetenciák és településpolitikai tapasztalok nélküli, ideológiájukban különböző, egymással is vitatkozó tagságú testületek irányítják ma a fővárost, amely a hatékony cselekvés akadályává vált. Ez a Budapest-modell logikája.

A szerző a XXI. Század Intézet elemzője