Ha valamit értékelni lehet a Momentumban, az a 2036-os olimpia kapcsán is megnyilvánuló őszinteségük. Rosszat akarnak a magyaroknak, rosszat az országuknak, rosszat a hazájuknak. Ezek után már csak az a kérdés, hogy mi a csudát keresnek a politikában? Miért akarnak kormányra kerülni?
Diszkréten megsúghatom, a magyarok nem annak örülnek, ha rosszul meg a soruk, hanem annak, ha jól. Sőt! Egyre jobban. Ezért van Orbán Viktornak ilyen megrendíthetetlen támogatottsága, s ezért mérik a Momentumot a parlamenti küszöb alá a közvéleménykutatók. Nem hiszik el nekik ugyanis, hogy amennyiben kormányra kerülnének, akkor jobb lenne az életük.
Itt van ez az olimpiakérdés. Az rendben van, hogy a Momentum ragaszkodik hozzá, mert 2017-ben sikerült összegyűjteniük 266 ezer aláírást a népszavazás kiírásához, ami kétes körülmények között ugyan, de ismertséget szerzett nekik. Elvégre a negatív reklám is reklám. Ettől az akciótól jutottak el oda, hogy 2022-ben nagy nehezen bejutottak a parlamentbe. A kérdés az lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” Bár e sunyi, aljas módon megfogalmazott kérdés olvastán sokak zsebében kinyílt a bicska, s nyilván többségben lettek volna a nemek, de az közel sem biztos, hogy meghaladták volna a népszavazás érvényességéhez szükséges ötven százalékot. Ami harsány és ellenséges politikai kommunikációval megtetézve azt a képet alakíthatta volna ki, hogy a magyarok megosztottak az olimpia megrendezésének szándékában. S olyan körülmények között, amikor a rendezés jogáért éles a verseny, valószínűleg csak Magyarországon övezte volna politikai vita a rendezés szándékát. Sokkal jobb volt tehát önként visszalépni, mint megélni azt a blamát, hogy dacára annak, hogy a legjobb pályázati anyagot nyújtottuk be, mégis kirostálhattak volna a döntéshozatal során a rendezési szándék látszólagos megosztottsága miatt.
Érdemi megosztottság persze nem volt, csak a Momentum körüli maroknyi csapat hőbörgött. Mint anno a világkiállítás idején, amit úgy várt az ország, hogy csak na. Ám a Momentum ideológiai felmenője, az SZDSZ, amint kormányra került, már le is mondatta Horn Gyulával a megrendezés jogát. Ami ugyanis jó a magyaroknak, ami növelné a nemzeti öntudatot, a magyarság önbecsülését, azt a liberális neomarxisták azonnal megfúrják.
Most Donáth Anna hozta elő megint a témát a Klubrádió Beszéljük meg című műsorában. Kijelentette: „A következő elérhető olimpia a 2036-os, és ha Orbán Viktor hirtelen találna is rá 10 ezer milliárd forintot a szivárvány lábánál, akkor is fölösleges erről beszélni, amíg az oktatást és az egészségügyet nem tette rendbe az ország”. Magyarán megint nekimennének a jó magyar ügynek, mert a Momentum nem jót, hanem rosszat akar Magyarországnak.
De hogy milyen színvonalon állnak a gáncsoskodók, azt jól példázza Fekete-Győr András korábbi parlamenti felszólalása, amiből kiderült, hogy még azt sem tudja, mely években rendeznek olimpiákat. Ezt mondta: „Erre a MOB közli, hogy a 2030-as olimpiát megpályázni erkölcsi kötelesség.”
A miniszterelnök válaszában érzékeltette, milyen szellemi színvonalon áll a Momentum parlamenti képviselője, aki – nem mellesleg – zuhany alatt mossa az elektromos rollerét és atomerőműként tekint a napkollektorokra. Orbán Viktor válaszát idézzük: „Tudja, hogy kell kiszámolni, melyik évben van olimpia? El kell osztani néggyel. Az a vád, hogy a 30-as olimpiára pályáznánk, az azért sem lehetséges, mert olyan nincsen. Ha ezen túl még elmélyedne a tárgyban, azt is olvashatná, hogy a 32-es olimpiának is van már rendezője. Vegyük sorba: 30-ban nincs olimpia, elnök úr, 32-re el van ígérve, van rendezője. Legközelebb majd a 36-osról beszélhetünk. E tekinteteben szívesen állok majd rendelkezésére, ha akkor még ön is itt lesz velünk, velem együtt.” Persze nagyot derült a parlament a válaszon, de Fekete-Győrnek esze ágában sem volt elsüllyedni szégyenében.
A magam részéről mondjuk nem bánkódok miatta. Szinte bizonyos ugyanis, ha a téma szélesebb körű nyilvánosságot kap, megvan az esélye, hogy nullához közelítsen a Momentum társadalmi támogatottsága, megcélozva a politika szemétdombját.
A magyarok nem hullatnak könnyet rosszakaróikért, az garantálható.
A szerző szerkesztő