Albert Einstein szerint az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen. Einstein zsenialitásáról a lexikonok azt rögzítik az utókor számára, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket száz évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. Tanításai akár a politológiában is megállnák a helyüket, Magyarország jelenkorát illetően egészen bizonyosan. Mert hát miképpen lehetne másként összefoglalni azt, ami idehaza az elmúlt bő évtizedben az ellenzéki politikában történt? Az ide sorolt szereplők bebizonyították, nem igaz, hogy kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni, nekik négyszer is sikerült. Még kivétel sincs, amely a szabályt erősítené. Összességében akkor is veszítettek, amikor 2019-ben az önkormányzati választáson magukat győztesnek hirdették ki, a győztes településeket pedig szabad városoknak nevezték el.
Ám hiába futott zátonyra az ellenzéki összefogás 2014-ben, 2018-ban, majd 2022-ben is, 2026-ban is így akarnak nekivágni az országgyűlési választásnak, s ez lesz a recept jövőre, 2024-ben is az önkormányzati választáson is. Holott az összefogás több szereplője is politikai hajótöröttként végezte, ma meg már névcserével, dresszcserével lényegében fuldoklóként próbál felkapaszkodni egy elsüllyedt hajó megmaradt roncsaira, vagy várja a mentőalakulatok érkezését. Sem az amerikai, sem a magyar (?) mikroadományok nem hozták el a tavaszt.
A fuldoklókat magára hagyó Gyurcsány, aki korábban még csak a háttérből, olykor füstös szobákban próbált irányítani, most már nyíltan a fedélzetről teszi ezt. A DK-s vezér maga a tiszta kezű ember, nála az itiner, az iránytű, most már tényleg ő fújja a passzátszelet, matrózai húzzák fel a vitorlát. Utánunk, srácok! Ő megértő. Nem úgy, mint katasztrófa más részesei, akik kígyót-békát mondanak a virtuális főpolgármesterre. Igaz, őt nemrég még Gyurcsány Ferenc is fenyegette. Most viszont, hogy Karácsony Gergely és az ő 99 Mozgalma lebukott, nem tud elszámolni a mikroadományok eredetével, amelyről a (nagyon) Demokratikus Koalíciónak „nem volt tudomása”, s most várják a főpolgármester úr részletes, nyilvános tájékoztatását. Mi több, nemrég még az sem volt kizárt, hogy a főpolgármester harciasságának hiánya miatt új jelölt után nézzen az ellenzék, most, a lebukás után mégis maradjon inkább.
Majd a DK (vagyis maga Gyurcsány) az ősszel eldönti. „Lehet olyan megfontolás, amikor őt ajánlja a saját pártjának” – mondta az admirális egy kereskedelmi televíziónak. Pedig Karácsonyt lényegében a saját pártja is elküldte a fenébe, amikor Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke azt mondta, hogy „Gergelyt tényleges felelősség nem terheli, csak a politikai”.
Tessék mondani, mi az a politikai felelősség? Mi a fészkes fenét jelent, ha nem éppen a lemondást. Ha nem a hátralépést, a háttérbe vonulást vagy a távozást a civil életbe. Persze, ha Gyurcsány maradhatott egy ország tönkretétele, az őszödi beszéd gyalázata, a 2006-os rendőrterror után, miért ne maradhatna Gergely is? Elvégre ő csak Zuglóban mondott csődöt polgármesterként, oktatóként a Corvinuson, főpolgármesterként pedig a fővárosban. Ha ne adj’ Isten a mikroadományok ügyében a pénzmosás gyanúja mégis csak megáll, akkor ki lesz a felelős?
Ha tippelhetek, Gergely kapitány biztosan elhatárolódik majd a gaz adományozóktól, Ferenc admirális esetleg Gergelytől is, a hajótöröttek pedig kapaszkodnak majd tovább a mentőhajó korlátjába, ezen a hajón óriási szükség van a potyautasokra is.
Az őrültség folytatódik, forever, kis szívecskékkel, az utasok (választópolgárok) pedig dühödten konstatálják majd az Einstein igazságát.
A szerző újságíró