Süsü, a sárkány magyar hangja július 19-én megjelenik a Groupama Arénában. Bodrogi Gyula ugyanis boldogan elvállalta, hogy elvégzi az FTC KÍ Klaksvík elleni BL-selejtező visszavágójának kezdőrúgását. Amikor megtudta, hogy milyen lehetőség előtt áll, boldog arccal jelentette be: „Én azt hittem, elröpülök örömömben.”
Nekünk, Magyarországért szurkolóknak pedig az jelent igazi örömet, hogy a Nemzeti Színház és a Ferencvárosi Torna Club együttműködési keretmegállapodást kötött, amelynek egy magyar számára a mottója a legnemesebb: „A nemzetért játszunk!” Nagyszerű dolog ugyanis azt tapasztalni, hogy két olyan patinás intézmény fog össze, amely egyenként is évente száz-százezret meghaladó közönség számára nyújt élményt, okulást, szórakozást.
Kubatov Gábor úgy látja, a sport a kultúra része, amely értékekkel bír, amelyek meghatározók a társadalom számára minden időben. Egy sporteseményen az összetartó közösség együtt ünnepli szeretett csapatának sikerét. Ez a közös élmény erőt ad, büszkeséget, és a nemzeti identitást is formálja. Tegyük hozzá, a nemzeti öntudat erősítéséről van itt szó, amit a komcsi időkben tűzzel vassal irtottak a magyar lelkekből.
Vidnyászky Attila ezt úgy fogalmazta meg, hogy a színház hősöket ábrázol, a focipályán pedig hősök születnek, akikkel szintén azonosulni lehet. Az Egri csillagokban Dobó harcra hívja, buzdítja katonáit. Hasonlót él meg a néző, mint amikor látja a Fradi játékosait összekapaszkodni, és elszántan elindulni a csatában. Mindkét világ arról szól, hogy büszkévé tegye az embert arra, hogy magyar. Emellett segít abban, hogy minél több jó kedélyt sugárzó embert láthassunk, érezzük összetartozásunkat, sorsközösségünket.
Ebben a harcban vállal oroszlánszerepet, a nemzet színésze, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, évtizedek óta vállaltan Fradi-szurkoló művész, Bodrogi Gyula. Szavaiból kiderül, mennyire szíve szerint cselekszik, amikor nyíltan a nemzeti ügy mellé áll. „Tizenkét éves korom óta vagyok a Fradi drukkere, mellette még a nemzeti válogatottnak szurkolok. Két csapat van, akinek drukkolok. Az egyik a Fradi, a másik a magyar válogatott. És teljesen mindegy, ha hiszitek, ha nem, hogy jól játszanak vagy rosszul. Én akkor is nekik drukkolok. Sőt! Ha vitás helyzet van, ha az agyamban tudom is, hogy az ellenfélnek van igaza, akkor is gyilkosan azt kiáltom, hogy a Fradinak van igaza vagy a magyar válogatottnak.”
Az ember elgondolkodik, mennyire szomorú lehet Bodrogi fellépése és az egyre sikeresebb magyar foci láttán Farkasházy, aki ugye anno azt mondta, „Boldoggá tesz mindig, amikor a magyar válogatott kikap, mert ez is mutatja Orbán Viktor labdarúgással kapcsolatos elhibázott politikáját.” Majd magyarázkodva hozzátette, „mindig a magyaroknak drukkolok, természetesen. Viszont van egy másik énem is. Ha kikapunk, azzal vigasztalom magamat, hogy Orbán Viktornak szereztünk egy rossz napot”.
Sajnos vannak társai az ilyen kifordult, Orbán- és nemzetellenes gondolkodásban, akiknek nem okoz örömet, ha másoknak például egy sportsiker megdobogtatja a szívét.
Bár tudjuk, a 2019-es önkormányzati választás idején Bodrogi Gyula – baráti érzéstől vezérelve – László Imrének, az ő közreműködésével is a XI. kerületben polgármesternek választott DK-s jelöltnek kampányolt, ami bocsánatos ahhoz képest, hogy most ezen a téren is szintet lépett. Bodrogi a szíve mellett a nemzeti identitás, a nemzeti öntudat erősítésében szolgálja Magyarországot.
Erre az értelmetlen háború, Brüsszel vissza-visszatérő ádáz politikai nyomásgyakorlása mellett különösen nagy szükség van. Az unió békepártiságunk miatt meg akarta szüntetni a rezsicsökkentést, legutóbb pedig a családtámogatási rendszert akarta felülvizsgáltatni a kormánnyal. Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy minél rosszabb legyen a magyar emberek sorsa. Orbánék azonban fügét mutattak neki. Sőt Brüsszel éppen a DK vezette baloldal közreműködésével tartja vissza a nekünk járó uniós támogatásokat is, hogy például a pedagógusok bére ne érhesse el a havi 800 ezer forintot, miközben a magyarok ellen erőlködő Dobrevék hatmillió forint nettót zsebelnek be havonta.
Ebben a helyzetben van óriási szükség a két ferencvárosi intézmény összefogására, benne Bodrogi Gyulának a magyarok igaza melletti gyilkos kiáltására és a kezdőrúgás elvégzésére. Jelezve, csak a sárkány a Süsü, a magyar hangja egyáltalán nem.
A szerző szerkesztő