Öreg vagyok már bohócnak! – ezzel a felütéssel búcsúzott el Horváth András, egykori adóhivatali revizor, az ellenzéki politizálás egyik „civil” vezéralakja híveitől. Horváth korábban segédkezett a bajkeverő Hadházy Ákosnak, szolgált Márky-Zay Péter hódmezővásárhelyi hadszínterén, adott tanácsot az ellenzéki összefogásnak, ám úgy tűnik, tegnap végleg a politikai ring sarkába hajította a törülközőt.
Rövid kis politikai elemzését nem fogják kitenni a kirakatba. A budapesti Városházán sem, de az árnyékkormány egykoron leégett irodájában sem, ahol (szabálytalanul, sőt törvénysértően) őrizték a részben tűz martalékává lett iratokat. Az ellenzéki körökben nagy hírnévre szert tett adórevizor ugyanis „hiteltelen díszellenzékről” ír, unalomig ismert politikai klisék alkalmazásával jellemzi az ellenzék pártjait, öncélú politizálást emleget, bukott és elhasználódott arcokról elmélkedik, valódi válaszok helyett ócska politikai showműsort emleget. Nem felejti ki az ATV-t sem, amelyet a bukott politikusok utolsó mentsvárának nevez. Az ATV stúdiójából mára a Meseváros Meseháza lett.
Horváth András végső konklúziója, politikai summázata szerint új, hiteles politikai erők helyi érdekvédelmi csoportosulásokból is kinőhetnek, ám ezek az erők csak akkor maradhatnak hitelesek, ha mozgalmukat nem fertőzi meg a lejáratódott ellenzéki politikai garnitúra. Ilyenben reménykedni azonban nagyfokú naivitásra vall, mindenki összegyurcsányozódik előbb-utóbb.
Nem tudom, hogy az ellenzéki térfélen sokáig a remény embereként feltűnő civil aktivista, szakértő és megmondóember miért épp most sokallt be, de ha a Fővárosi Közgyűlésben történt e heti események kapcsán borult ki, akkor megértőek vagyunk lelkiállapotának összeomlását illetően. Karácsony Gergely virtuális főpolgármester, aki korábban zuglói polgármesterként bizonyította, hogy ő ott sem volt, amikor például a botrányos parkolási szerződéseket kötötték meg a nyolcvanezer rendű csalás miatt elítélt vállalkozóval, és természetszerűleg főpolgármesterként sem tehet semmiről. Nincs köze a dugókhoz, mostanság a Blaha Lujza téri beruházás megcsúszásáról sem tehet, s persze ahhoz sincs köze, hogy a főváros cégei tele vannak pakolva Gyurcsány egykori levitézlett embereivel. Magyarán politikai kifizetőhelyként működtetik a fővárosi cégeket, ahol még olyan szocialistáknak, mint például Komjáthi Imrének vagy Korózs Lajosnak is jutott némi alamizsna.
Karácsony Gergelynek persze a dollárbaloldalhoz sincs semmi köze, függetlenül attól, hogy a pénzt személyes főtanácsadója, Korányi Dávid szállította le Márki-Zay Péter mozgalmának a „kultúraváltáshoz”. Most, hogy a külföldről finanszírozott parlamenti választási kampány dokumentumainak titkosítását feloldották, Karácsony emberének elővezetésében kiderült az is, hogy a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom is mikroadományokat gyűjtött, méghozzá több mint félmilliárd forint összegben. Ráadásul az adományok nyolcvan százaléka külföldi valutában csordogált a gyűjtőládákba – Magyarországon dobálták bele a pénzt titkos helyeken, amelyekről még a mozgalom honlapján sem tájékoztatták az adományozni vágyókat. A pénzt aztán a gyurcsányi ellenzék amerikai tagozatának, a Párbeszédnek a II. kerületi önkormányzati képviselője gyűjtötte össze a dobozokból és vitte haza arra a törökbálinti lakóparkban lévő székhelycímre, ahova a nem jogi személyiségű mozgalmat bejegyezték.
Apró kis szeplőcske ebben a történetben, hogy a lelkes adománygyűjtők még akkor is az élére rakták az euro- és forintgarasokat, akkor sem fejezték be a notórius gyűjtést, amikor Karácsony Gergelyt már elütötte a villamos, s ezért egy másik notórius gyűjtögető, Márki-Zay Péter javára visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől. Ergo Karácsony nézőpontjából az adománygyűjtés célhoz kötöttsége már megszűnt, hisz az éppen az ő megválasztásáról szólt, így az adományozók a módosításhoz hozzá sem tudtak járulni. Láss csodát, a mikroadományok további vándorútra keltek, mesebeli módon a főként Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz kerültek. Legalábbis Karácsony verziója szerint, ugyan miért is kételkednénk ebben.
Horváth András szóhasználatával élve, bohócnak már nem csak ő, mi is öregek vagyunk. Nekünk például eszünkbe jut az is, hogy Gyurcsány Ferenc még 2008-ban az MSZP-ben megalakította a liberális szocialisták tagozatát, amely aztán létrehozta a Generáció 2020 Alapítványt (amelyet közpénzen fel is tőkésítettek), ez jelentette a későbbi Demokratikus Koalíció alapjait. Olyan figurákkal, mint a liberális frakcióban helyet kapó Ficsor Ádám és Ifjabb Páva Zoltán, akinek a nevét a napokban ismertük meg, amikor szerződést kötött a Hungaroplakát Kft.-vel a DK-s vezetésű III. kerületi önkormányzat, egészen brutális kedvezményt adva a plakáthelyekért. Mi ez, ha nem egy újabb gyurcsányi trükk a közelgő önkormányzati választás előtt?
A Márki-Zay Péter vezette mozgalom 1,8 milliárd forintjának jelentős része, 1,4 milliárd forint a Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnökhöz köthető DatAdat-csoporthoz került, ahogyan Karácsonyék mozgalmának több mint hatszázmillió forintja.
Vagyis ennek alapján nehéz lenne azt állítani, hogy a guruló amerikai dollárok mikroadományai, illetve a hazai adománygyűjtés titkos eurocentjei nem a választási kampány céljait szolgálták, hiszen Bajnaiék dekraláltan nem a kultúraváltás jegyében, hanem a választási győzelem érdekében tevékenykedtek.
A szerző újságíró