Dugába dőlhet az EU kötelező migránskvóta terve

Brüsszel a nagy sietségben a számára lehető legrosszabb időpontban nyomta keresztül a belügyminiszterek tanácsában a kötelező migránskvóta bevezetésének tervét. Az eurokraták kapkodása nagy valószínűséggel saját maguknak fog komoly nehézségeket okozni, olyannyira, hogy a bornírt terv akár dugába is dőlhet. A közeljövőben ugyanis több országban is parlamenti választások lesznek, és az előrejelzések szerint a konzervatív, a bevándorlást ellenző pártok jó eséllyel hatalomra jutnak vagy hatalmon maradnak.

A magyar álláspont világos: Magyarország nem lesz migránsország, a brüsszeli európai népességcsere hazánkra vonatkozó részét minden körülmények között megakadályozzuk. Szerencsére nem vagyunk egyedül. Működésbe lépett a Budapest–Varsó tengely. Az uniós belügyminiszterek voksolásán hazánk mellett csak Lengyelország szavazott nemmel.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta: a migránsok szétosztásáról szóló jogszabálytervezetet Lengyelország nem fogadja el, és fizetni sem fog a bevándorlók befogadásának elutasítása miatt. Hozzátette, az uniós terv arra emlékezteti, amit az ellenzéki Polgári Platform Németországgal együtt csinált Európában 2016-ban és 2018-ban. Októberben választások lesznek Lengyelországban, amit jó eséllyel a most kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) meg fog nyerni, és hatalmon marad. A migránskvóta ellenzése szinte biztos, hogy jelentős számú szavazatot hoz a PiS-nek, és erodálni fogja az ellenzéki Polgári Platformot.

De a lengyel „erőpróba” előtt már szeptember végén Szlovákiában is az urnához szólítják a polgárokat. A december óta kormányválsággal küszködő országban Robert Fico volt miniszterelnök, akinek pártja a Smer jelenleg a legnépszerűbb a szlovák választók körében, visszatérni készül a hatalomba. Fico máris kijelentette: Szlovákia soha nem fogja támogatni a migránsok elosztására vonatkozó kötelező kvótát. Szlovákia Magyarország javaslatát támogatja, amely magában foglalja a külső határok védelmét, illetve azt az elvet is, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahonnan a migránsok érkeznek.

A nyáron is idegeskedhetnek a brüsszeliták. Július végén előre hozott választások lesznek Spanyolországban, miután a májusi helyhatósági voksoláson a kormányzó szocialisták csúfos vereséget szenvedtek, a jobboldali Néppárt viszont előretört. Egymás után estek el a baloldal fellegvárának számító körzetek, mint például Valencia és Aragónia. Pedro Sánchez baloldali kormányfő nem akart az ellenzéknek időt hagyni decemberig, hogy még jobban összeszedje magát, ezért döntött a nyári választás mellett. Az a Pedro Sánchez, aki 2018-as hatalomra kerülése után első hivatalos külföldi vendégként Alexander Sorost fogadta, és persze, hogy bevándorláspárti politikát folytatott.

A jövő év sem fog Brüsszel számára gyomrot facsaró izgalom nélkül eltelni. A jövő évi osztrák parlamenti választások főpróbájaként áprilisban Salzburgban tartományi voksolást tartottak, ahol a kereszténydemokrata Osztrák Néppárt győzött, 30 százalékot kapott. A második helyen a migránsok befogadását kérlelhetetlenül ellenző Osztrák Szabadságpárt futott be, 26 százalékos eredménnyel. A jelenlegi felmérések szerint országos viszonylatban fordított is lehet majd jövőre a sorrend.

Ha csak egy kis taktikai érzéke lett volna a migránssimogató brüsszeli társaságnak – szerencsére nem volt –, akkor nem mostanra időzíti az uniós kötelező migránskvóta megszavaztatását. Egy olyan „leosztásban”, amikor még saját érdekeit sem képes taktikailag megalapozni, a kötelező migránsszétosztás aligha kecsegtethet számára sikerrel. De már késő. A migránsellenes koalíció lassan feláll, és nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy kijelentsük: az eurokratáknak nem lesz könnyű dolguk. Ahogy már történt a múltban, 2018-ban is, amikor a visegrádi csoport ellenállásának köszönhetően zátonyra futott a migránselosztás ámokfutó terve.

A szerző főmunkatárs