A baloldal esete a buta Fidesz-szavazókkal

„|KARESZ HÜJE| / |GYÖNGYI HÜJE| / csak én vagyok okos / énnekem a segembe is felyem van.” (Weöres Sándor)

Ismét slágertéma azon narratíva taglalása, miszerint a Fidesz-szavazók nagy része iskolázatlan, vidéki ember, horribile dictu kétkezi munkás vagy nyugdíjas, míg a balliberálisok a diplomás nagyvárosi fiatalok körében hasítanak. Ez a hübrisz minősített esete, ráadásul nem is igaz. De ha igaz is volna – kérdezem nagy tisztelettel –, ez miért baj?

Mit meg nem tenne a szocialista párt, hogy maga mellé állítsa a kétkezi munkásokat vagy a szociálisan rászorulókat? Mekkora öröm lenne Jakab Péternek, ha a melósok végre őt választanák? De Gyurcsányék is vért izzadnak, gyakorlatilag a csillagot is leígérik a nyugdíjasoknak abból a célból, hogy a következő választásokon rájuk szavazzanak.

A politika úri huncutság – szokták mondani. Ami vagy igaz, vagy nem, de a demokrácia viszont minden állampolgárról szól. Ahogy a baloldal szélsőséges és konszolidált politikai közösségei is büszkén hirdetik: a törvény előtt mindenki egyenlő. Minden szavazat ugyanannyit ér. És így tovább, ad infinitum… Szóval nem érdemes lenézni az embereket! Nem is áll jól a baloldalnak.

Valójában arról van szó, hogy a balliberálisok a diktatúrából megörökölt gazdasági, politikai és kulturális hegemóniát még mindig nem tudták elengedni. Már nincs, csak ezt nem vették észre. Elvesztették.

Senki sem szólt a balliberális „elitre”, hogy közösségépítésben, szellemi munkában és politikai építkezésben másfél évtizedes lemaradásba kerültek? Sajátjaik közül biztosan nem. Így a slágertéma egyfajta megnyugvást nyújt. Ami inkább önbecsapás. Azt bizonygatni, hogy a Fidesz-szavazók nagy része iskolázatlan és vidéki, a balliberális oldalon pedig csupa diplomás van, csak arra jó, hogy ne ugorjanak kínjukban a kútba, illetve elmondhassák azt, hogy mindenki hülye, ők viszont okosak. Ami maximum annyira vicces, mint Weöres Sándor verse: „|KARESZ HÜJE| / |GYÖNGYI HÜJE| / csak én vagyok okos / énnekem a segembe is felyem van.”

Másrészről az fáj a baloldalnak, hogy 2006 óta nem tudnak olyan baloldali politikát összerakni, ami elég hiteles és vonzó ahhoz, hogy maguk mellé állítsák a szociálisan rászorultakat, a melósokat, és tényleg szörnyűséges kimondani: még a nyugdíjasokat is. Milyen csúnya és gonosz ez a ravaszkodó, számító Fidesz, hogy olyan politikát valósít meg, ami kedvez az embereknek.

Végül a legszebb ebben az egész narratívában, hogy nem állja ki a valóság próbáját. A Fidesz jelenleg minden kor- és társadalmi csoportban vezet, van, amelyikben jobban, másikban kevésbé. Biztos lehet keresni olyan társadalmi metszetet, olyan tucatnyi feltétellel mesterségesen kialakított szűk csoportot, ahol esetleg nem a Fidesz vezet. Mondjuk, ha megmérnék a fővárosi városháza folyosóján sétáló olyan harmincas fiatalok pártreferenciáját, akik biciklivel járnak, akkor a Párbeszéd jobb helyen állna. Abban a kutatásban biztos.

A kérdés viszont az, hogy mi értelme van az önhülyítésen kívül olyan kutatásokat finanszírozni, amelyekben kedvező eredmény jön ki egy baloldali pártnak, ha közben a választásokat sorra bukják el?

A szerző a XXI. Század Intézet elemzője