Hazudnék, ha azt mondanám, hogy jó tíz éve hiteles politikusnak tartom Bod Péter Ákost, aki eredetileg jobboldali közgazdász létére gyakran foglalt állást politikai kérdésekben is. De hogy ilyen nyíltan felvállalja gyurcsányistaságát, mint legutóbb az ATV Civil a pályán című műsorában, az mégis meglepő volt.
A téma az volt – amint Szijjártó Péter a napokban bejelentette –, hogy Magyarország blokkolja az Oroszország elleni 11. szankciós csomagot, illetve az Európai Békekeretből tervezett 500 millió eurós újabb támogatást Ukrajnának. Szijjártó az okok közt említette az OTP szerepeltetését az orosz agresszió nemzetközi szponzorainak listáján, a kárpátaljai magyar kisebbségi iskolák szeptembertől történő bezárását, nyolc kínai cég tervezett szankcionálását, illetve Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentését, miszerint fel kellene robbantani a Barátság kőolajvezetéket. Nehéz ezeket az indokokat magyar szívvel, sőt józan ésszel cáfolni.
Azt OTP-nek például olyan jelentéktelen részesedése van az orosz piacon, kevesebb mint 0,2 százalék, hogy kifejezetten rosszindulatúnak kell lenni Magyarországgal szemben, ha az OTP-t az agresszió nemzetközi szponzorai között szerepeltetik.
A kárpátaljai magyar nyelvű iskolák botrányos, szélsőségesen magyarellenes ügyét fölösleges külön indokolni. Ahogy Zeljenszkij azon gondolatát is, hogy megfordult a fejében a Barátság kőolajvezeték felrobbantása.
Mégis mit kellett volna tennie Magyarországnak ezek után: föltett kezekkel behódolni az ukránok magyarellenes akaratának? Csak azért, mert az Európai Unió is támogatja Zelenszkijt és a háborút? Csak azért, mert Magyarország következetes békepártiságát egyszerűen nem tudja elviselni az ukrán elnök? Hogy Ursula von der Leyen „brilliáns” ötletéről ne is beszéljünk, aki egyes hírek szerint szívesen elzáratná az Ukrajnán átvezető kőolajvezetéket, mert hazánk nem engedi itthon piacra dobni a szennyezett, genetikailag módosított ukrán gabonát, ami tönkre is teszi ráadásul a magyar gazdákat a mérhetetlenül alacsony ára miatt.
Politikai nyomásgyakorlás, zsarolás Brüsszelből, a magyar érdekeket semmibe vevő, ellenséges politizálás Ukrajna részéről. Ebben a kritikus helyzetben kell állást foglalnia a magyar kormánynak, amit az egyetlen lehetséges formában meg is tesz, ami egyenlő a magyarok, a választók érdekeivel.
És akkor Bod Péter Ákos előjön a gyurcsányista farbával. Az ATV-ben ezt mondja: „Az OTP-ügy egy kellemetlen ügy, bár az oroszországi működése kicsike, az önmagában nem nemzetgazdasági kérdés. De az, hogy ezt fölhasználja egy magyar tisztviselő azért, hogy nemet mondjon a szövetségeseinknek, a másik 26-nak, mert nem nagyon hallottam, hogy rajtunk kívül, illetve rajtuk kívül, a magyar kormányon kívül bárki ellenállt volna. Nagyon nagy kárt tesz.”
De még nincs vége.
Bod Péter Ákos: „Ez egy kicsiben az, ami egész Magyarország előtt állt. Nem lehet azt csinálni, hogy ide is, meg oda is focizni. Kár volt behozni az OTP ügyét, mint ahogy kár volt egyébként a magyar kisebbség ügyet is, óriási kárt okoznak az ukrajnai magyar kisebbségeknek”.
„Szó bennszakad, hang fennakad, / Lehellet megszegik” – mondja Arany János. Bod Péter Ákos magyarellenes, uniópárti megnyilvánulására ugyanis tényleg nincsenek szavak. Sokaknak már az is megbocsáthatatlan volt, ahogy Antall József MDF-e helyett képes volt a vörösre festett, Dávid Ibolya által vezetett MDF szekerét tolni. Nem segíteni a győzelemhez annak a Fidesznek, amely 2006-ben még miniszterelnök-jelöltet is csinált belőle, hogy leválthassa a miniszterelnök Gyurcsányt. Bod Péter Ákos akkor is Gyurcsányt választotta, az ő hatalmát szilárdította meg.
A Szijjártó Péter által bejelentett, a 11. szankciós csomag blokkolásával szembeni határozott állásfoglalása egyet jelent Orbán magyar érdekeket szolgáló, ismert kijelentésének elutasításával: No migration! No gender! No war!
Bod Péter Ákos ATV-s állásfoglalásával kiállt a háború mellett. Minderre azt mondta: Yes migration! Yes gender! Yes war! Gyurcsány biztos meg is simogatta a fejét a műsor után.
A szerző szerkesztő