Megint jönnek, robbangatnak

Nyugodtan eszement szándéknak nevezhetjük a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának tervét, amellyel a magyar ipart akarták tönkretenni. Volodimir Zelenszkij szintet lépett lefelé. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy ennél már nincs lejjebb, az ukrán elnök habitusát ismerve azonban kijelenthetjük: biztosan van. Egész Ukrajnán elhatalmasodott a magyarfóbia, nem tudják megemészteni, hogy van egy „rés” a pajzson, egy kommunikációs, diplomáciai csatorna, amelyen keresztül hazánk és Moszkva kapcsolatban áll egymással. Ez a folyosó a háború utolsó szakaszában, illetve a fegyveres konfliktus lezárása utáni időkben nagyon is jól fog jönni Kijevnek. Na és persze mindazon országoknak, amelyek mára olyan szinten démonizálták Oroszországot és Vlagyimir Putyint, hogy nem lehet azon csodálkozni, ha ezek után Moszkvában a kutya sem akar szóba állni velük.

Nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy Zelenszkij bornírt ötlete – a The Washington Post kiszivárogtatása szerint – éppen tavaly szeptemberben hangzott el egy zárt körű vezetői értekezleten. Pont abban az időszakban, amikor több hónapos előkészítés után felrobbantották az Oroszország és Európa közötti legfontosabb energia-összeköttetését, az Északi Áramlatnak a Balti-tenger felszíne alatt húzódó egyik szakaszát. A támadást – legalábbis sajtójelentések szerint – nagy valószínűséggel amerikai megrendelésre a norvégok hajtották végre. Persze, hivatalosan senki sem vállalta a felelősséget. Majd kreáltak egy mesét, miszerint a tettesek egy, az ukrán kormánnyal szimpatizáló csoport civil tagjai voltak. Ezt máshol talán elhiszik, de a mi térségünkben erre nincs fogyasztói szándék.

Ha valakinek bármilyen kétsége is támadna afelől, hogy az Oroszország és Európa közötti energiaellátás előre megfontolt, teljes lerombolásáról van szó, akkor talán érdemes emlékezni rá, hogy a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának tervét már több konkrét terrortámadás is megelőzte. Talán nem véletlenül, mert éppen nem a megfontolt kijelentéseiről elhíresült ukrán elnök utalt többször is arra, hogy valami történhet az olajvezetékkel. Tavaly júniusban aztán az oroszországi Brjanszk megyében megpróbálták a „Barátságot” a szó szoros értelmében felrobbantani, akkor az egyik transzformátorállomás is megrongálódott. Ezt megelőzően tavaly áprilisban egy olajtároló gyulladt ki ugyancsak Brjanszkban. Persze, véletlenül.

Ez még nem minden. Egy, az Európába irányuló és hazánkat is érintő másik energiafolyosó is veszélybe került. Ugyanis tavaly novemberben robbantásos merényletet próbáltak végrehajtani a Déli Áramlat földgázvezeték ellen az oroszországi Volgográd megyében. Oroszország ezen a vonalon küld földgázt Törökországba és Európába. A robbantást az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta. Az szervezet szerint a szabotázs- és terrorcselekmény-kísérlet mögött ukrán különleges szolgálatok álltak. A házkutatások során a hatóságok négy mágneses aknát, négy kilogramm plasztik robbanószert, késleltetett működésű detonátorokat, 593 ezer rubel (mintegy 3,9 millió forint) készpénzt találtak. Ezen kívül kommunikációs eszközöket is lefoglaltak, amelyeken az ukrán különleges szolgálatoknál lévő kapcsolattartóval folytatott üzenetváltást és a robbanószerkezetek összeszerelésére vonatkozó útmutatást tárolták, valamint a robbantás helyének koordinátáit is rögzítették.

Ezek után nem túlzás azt mondani, hogy a tavalyi év a kritikus „árnyékháború” ideje volt. A cél egyértelmű: Európát minden eszközzel és teljes mértékig le akarták választani az orosz energiahordozókról.

A következményeket pedig úgy hívták volna: Európai Armageddon.

A szerző főmunkatárs