Úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok teljes pályás letámadást hajt végre mindazon országokkal szemben, amelyeknek politikája letér a Washington által helyesnek ítélt útról. A Fehér Ház most már a legdurvább lépésektől sem riad vissza, hogy az eltévelyedett országokat visszaterelje az akolba. Washington szintet lépett, eddig csak a „rosszalkodó” fogadó országba akkreditált nagykövetei oktatták ki a helyi kormányokat a helyes viselkedésről. Lásd Magyarország, itt David Pressman nagykövet tart naponta „illemórákat”, és túl komolyan veszi az ellenzékkel való szoros kapcsolattartást, de a törökök sem jártak jobban – ahogy ezt már megírtuk – Jeff Flake amerikai nagykövettel, aki ugyanezt teszi Ankarában. Mint látjuk, eddig „csak” az amerikai diplomáciai kar egyes emberei igyekeztek ugráltatni vendéglátóikat, nem sok sikerrel, most már viszont azt is Washingtonban akarják megszabni, hogy ők kit látnak vendégül, vagyis a küldő ország kit és milyen posztra nevezhet ki Amerikában szolgáló diplomatának.
Történt minap, hogy még ki sem nevezték, gyakorlatilag máris nemkívánatos személynek nyilvánították az Egyesült Államokban Izrael lehetséges leendő New York-i főkonzulját. Az izraeli külügyminisztériumból kiszivárgott hírek szerint a magas diplomáciai posztot a legnagyobb izraeli kormánypárt, a jobbközép Likud parlamenti képviselőjének, May Golannak ajánlották fel.
A lehetséges kinevezés kiverte a biztosítékot az amerikai Demokrata Párt köreiben. Golan ellen az volt a kifogás, hogy többször bírálta a hazájába beáramló afrikai migránsokat, és el szerette volna érni a kitoloncolásukat. A szélsőbalos ideológia által vezérelt Biden-adminisztrációnak ez persze nem tetszik, hiszen az amerikai fővárosban mostanság az a trendi, ha valamelyik ország éppen ennek ellenkezőjét teszi a migránsokkal kapcsolatban.
Diplomáciai szempontból nézve a történéseket, mindenképpen döbbenetes, hogy nyilvánosan, a sajtó előtt a külügyminisztérium képviselője oktat ki egy másik országot a helyes viselkedésről, még ha az a szövetségese is. Vedant Patel, az amerikai külügyminiszter helyettes szóvivője szerint May Golan korábbi megjegyzései különösen károsak, főleg azért, mert azok egy vezető pozícióban lévő személy esetében felerősödnek.
Szóval, ott tartunk, hogy egy Amerikának „nem tetszik” ország kormányzati tisztségviselője nem mondhat azt, amit akar, mert azt esetleg károsnak ítélik a tengerentúlon.
Ha közelebbről megnézzük a három fenn említett példát, sok hasonlóságot találunk. Mindhárom állam – Magyarország, Törökország és Izrael – Amerika szövetségese, részben a NATO-ban, részben kétoldalú szerződések révén. Ugyanakkor a „hármak” mindegyikével különböző okok miatt megromlott Washington viszonya. Példának okáért Benjamin Netanjahu immáron négy hónapja arra vár, hogy újbóli miniszterelnökségének alkalmából Washingtonba látogathasson, ami egy hivatali idejét megkezdő izraeli kormányfő esetében régebben rutin diplomáciai eljárásnak számított. Biden azonban kijelentette, hogy erre a közeljövőben nem kerülhet sor,
A demokrata elnököknél a „nem tetszik” ország vezetőinek, még ha szövetséges államokról is van szó, a Fehér Házban történő meghívása vagy ennek elmaradása egyre inkább az amerikai stratégiai kérdések összefüggéseiben értelmezhetők. Emlékszünk, hogy Barack Obama sem fogadta Orbán Viktort, mondván, hogy nem akar a magyar belügyekbe beavatkozni.
Akkor most mit csinálnak? Az elhíresült mondás jut az ember eszébe: „Ments meg, Uram, a barátaimtól, az ellenségeimmel majd elbánok magam is.”
A szerző főmunkatárs