Kocsis-Cake Olivio, az apai ágon bissau-guineából származó magyar politikus mindent elkövet azért, hogy a magyarok ne kedveljék őt. Most reálisnak tartja, hogy a Fidesz ki akarja léptetni hazánkat a NATO-ból, meg az EU-ból. És ezt halál komolyan mondja. Nem véletlenül lett belőle DK-s. Ezzel a mentalitással ugyanis a Párbeszéd korábbi parlamenti képviselője és pártigazgatója a legjobb helyre igazolt. Némelyek szerint a DK-ban alapkövetelmény az igazmondás hiánya, illetve minden mellett ki lehet állni, ami rossz Magyarországnak és jó a DK-nak a kormánybuktatáshoz. Választáson ez úgy sem menne.
Kocsis-Cake az ATV-ben legutóbb arról akarta meggyőzni a hallgatóságot, hogy ha nincs a DK, akkor reális a veszélye annak, hogy a Fidesz kilépteti a NATO-ból, illetve az Európai Unióból Magyarországot. A legszörnyűbb az egészben az, hogy ő maga is tudja, a fentiekből egy szó sem igaz, de tágra nyitott, nagy szemekkel egyenesen a nézőt szuggerálva úgy beszél róluk, mintha az lenne.
Természetesen tisztában van azzal is, hogy nem véletlenül szeretné tisztázni hazánk a svéd álláspontot Magyarországgal kapcsolatban, mielőtt ratifikálja a skadinávok NATO-csatlakozását. Kocsis-Cake-et nem zavarja, hogy például Jessika Roswall, Svédország Európa-ügyi minisztere a hetes cikkelyes eljárást mindaddig életben kívánja tartani, amíg Magyarországon (és Lengyelországban) úgymond az EU normáinak rendszerszintű megsértése zajlik. Természetesen nem zajlik semmi ilyesmi, s a svédek csupán mantrázzák az unió hazánkkal következetesen ellenséges, hazug álláspontját.
Kocsis-Cake pedig a Demokratikus Koalícióét. A kettő pedig egy és ugyanaz. Kocsisnak az Aftonbladet véleménye egyszerűen nem számít. A svéd napilap a Magyarországgal folytatandó tárgyalások előtt rólunk azt írta, „a gengszterek, akik tiszteletet próbálnak követelni ahelyett, hogy jogosan kiérdemelnék”. Magyarán eleget tennének az unió zsarolásának. Beengednék a migránsokat, támogatnák a genderizmust, a háborús szankciókat, és szállítanának fegyvert Ukrajnának. Kocsis-Cake-nál a gengszterezésnek ennek okán valahogy nincs jelentősége. Némelyek szerint azért, mert a DK-ssá avanzsált politikus is hasonlót gondol a magyar kormányról.
Csakhogy napjainkban a kormány és a nemzet nem válik el egymástól. Ebben a szóhasználatban ugyanis nemcsak a kabinet a gengszter, hanem az őket megválasztó emberek is. Azok a magyarok, akik milliószám voksoltak arra, hogy olyan legyen az ország politikája, amilyen jelenleg. Hazafias, nemzetközpontú, a társadalom fejlődéséért munkálkodó. Közülük pedig egyik sem szinonimája a gengszternek.
Ha valaki ezt tárgyalásos formában tisztázni akarja, mielőtt a NATO teljes kollektívája bizalmat szavaz a svédek felvételéhez, akkor az a minimum, hogy ez olyan törekvés, amit joggal várnak el a választópolgárok a magyar kormánytól. Még szép, hogy valamiféle garanciát kérünk országunk további gyalázásának megállítására, mielőtt bizalmat szavaznánk a svédek NATO-tagságára.
Úri körökben egyébként ezt úgy illik, hogy mielőtt valaki kér másiktól valamit, előtte ő tisztázza a vele való viszonyát. S ha van benne egy-két fekete folt, azt viharsebesen megpróbálja eltüntetni. Aki nem így csinálja, arra azt is szokták mondani, hogy akinek ilyen barátai vannak, annak ellenségekre nincs is szüksége.
Márpedig Kocsis-Cake-nek, azaz a DK-nak, Gyurcsánynak a svédek tisztázás nélkül is megfelelnek. Mi több, nagyon is, hogy legyen eggyel több ellensége Magyarországnak a NATO-ban is, amely a DK malmára hajtja a vizet.
Kocsis-Cake egyébként akkor lopta be elsőként a nézők szívébe magát, amikor – szintén az ATV-ben – a választások előtt el akarta zárni-tekerni az orosz gázcsapot, hogy álljon le Magyarországon a fűtés, ne működjön az ipar és nőjön a munkanélküliség. Azaz legyenek Magyarországnak óriási kárai.
És akkor még nem is volt tagja a Demokratikus Koalíciónak…
A szerző szerkesztő