Vélemény és vita
Csak egy tánc volt?
Hol vannak a jogvédők? Hol vannak a feministák? Miért nem szólalnak fel azok a baloldali képviselőasszonyok, akik monoklit festenek a szemük alá, ha nőket bántó és sértő magatartásról hallanak?
Gyurcsány Ferenc mellett minden másképp van. A 2006-os rendőrterror puccskísérlet, az őszödi beszéd igazságbeszéd, az abúzus határát súroló mozdulat pedig baráti ölelés volt. Gréczy Zsolt kultúrpolitikus, Kálmán Olga független-objektív újságíró, Ráczné Földi Judit pedig tisztességes üzletasszony. Sőt! Dobrev Klára a rendszerváltoztatás hőse, aki harcol az állampárthoz dörgölőzők ellen – tudtuk meg az árnyékkormány miskolci fórumán. A Demokratikus Koalíció egy olyan világot szeretne, amelyben a tehetség és a szorgalom viszi előre a magyar embert, nem a családi háttere. Mondja ezt az Apró–Dobrev–Gyurcsány-klán egyszeri szerény lánya.
Akár egy Örkény-novellában: a világ tótágast áll, és minden fejjel lefelé van!
A minap történt parlamenti jelenet, amikor Gyurcsány Ferenc a frissen esküt tett képviselő asszonyt szorosan magához ölelte, és még a két kezét is lefogta, kritikán aluli, sérti a jó ízlés határát. Nem kicsit, nagyon! És nem először.
Az önkorrekció és az önreflexió teljes hiánya? Egy erőszakos férfi gátlástalan mozdulata? Deviáns viselkedési zavar? Gyurcsány utólagos magyarázata szerint nincs itt semmi gusztustalanság. Habár hónapok óta nem volt az ATV-ben, most mégis gyorsan beszaladt, hogy elmondhassa: „Mi azt előtte a frakcióülésen megbeszéltük, hogy kimegyünk, és hosszan tüntetőleg megöleljük egymást. Mindenki menjen a csudába!” Szóval „csak egy tánc volt…”
Értjük mi. A politikus is ember, a politikusnak is vannak érzései, amit nyilvánosan, akár tudatosan, akár spontán kifejez. Ez fontos része egy politikusi karakternek, ezen is múlik a megítélése. Sőt! Néha fontosabb a viselkedés, mint az, amit mond – hisz a választópolgár szimpátiája vagy éppen ellenszenve ezen áll vagy bukik. Ez része a politikai kultúrának.
Lényeges persze az is, hogy megjelenjen a bajtársiasság, a barátság és a szeretet a párttagok között – ez több, mint a politikai show része, ez a karakter és a jellem kérdése. Ebből táplálkozik a bizalom. Bizalom pedig a politikai siker egyik kulcsa.
De ennek semmi köze nem volt a bizalomhoz! Gyomorforgató és elfogadhatatlan. De vajon mit szólnak ehhez a sajátjai? Mert tisztességes ember nem néz félre pironkodva.
Hol vannak a jogvédők? Hol vannak a feministák? Miért nem szólalnak fel azok a baloldali képviselőasszonyok, akik monoklit festenek a szemük alá, ha nőket bántó és sértő magatartásról hallanak? Nem látjuk például Vadai Ágnes tiltakozását, aki számtalan esetben felhívta a figyelmet a nőket ért elfogadhatatlan bántalmazásokra. A gyáva férfiak viselkedésére.
Summa summarum: a Demokratikus Koalíció nem tartja tiszteletben a kulturált együttélés íratlan szabályait, amikor szó nélküli benyeli Gyurcsány magyarázatát. Ez persze nem újdonság. A botránypolitika, a rendszerellenesség és a szélsőséges mondanivaló mindig is a párt sajátja volt.
Mondjuk ki: a Demokratikus Koalíció a legszélsőségesebb párt a parlamentben! Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány nem ellenfélnek nevezte az Orbán-kormány, hanem ellenségnek, beszédjeiből pedig süt a gyűlölet. És a Demokratikus Koalíció az a párt, amely lépten-nyomon megfenyegeti a másként gondolkozókat, az általuk fideszesnek vélelmezett művészeket, értelmiségieket.
A szerző a XXI. Század Intézet elemzője