Mennyi idő kell egy világsztárnak, hogy kiheverjen egy mély gyászt? Sportolója válogatja. De mivel a legnagyobbak eredményessége koncentráció, önbizalom és derű nélkül nem elképzelhető, nyugodtan leszögezhetjük, hogy amikor egy élsportoló elveszíti valamelyik hozzá közel álló szerettét, akkor bizony nagyot zökken a karrierje. És ez a legteljesebb mértékben érthető. Nem tud odafigyelni az edzésmunkára, a társakra, a stábtagokra. Senkire. Még saját magára se.
Ez történt a világ mondhatni egyik legnagyobb alpesi sízőjével, az amerikai Mikaela Shiffrinnel. A kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok, négyszeres összetett világkupagyőztes amikor 2020. február 2-án egy baleset során elveszítette az édesapját (egyben mentorát és edzőjét), elveszítette a képességét a győzelemre. Ha abbahagyta volna, azon se csodálkozott volna senki. De huszonöt évesen nem szokás hátat fordítani az élsportnak. Főleg nem egy olyan istenadta tehetségnek, aki tizenöt évesen debütált a világkupa-sorozatban, s akinek mindkét szülője alpesi síző volt.
Shiffrinnek addigra a szezonban már volt három szlalom világkupa futamgyőzelme és további három első helyezése a másik három diszciplínában. De a halálhír nagyon megfogta őt. Minden hátralévő versenyt kihagyott, s bár a világkupa-finálén úgy volt, hogy indul a svédországi Åreben, de a koronavírus mindenki számítását keresztülhúzta. Záróverseny nélkül hirdettek eredményt, és Mikaela végre teljesen átadhatta magát a gyásznak. Az amerikai csapat mindennel próbálkozott, hogy segítsenek legjobb versenyzőjüknek kijönni a mély gödörből, de Shiffrin, amikor nem bújt el teljesen, akkor sem tudott másról írni, képeket megosztani a közösségi médiában vagy beszélni egy-egy interjúban, mint az édesapja, Jeff hiányáról.
Aztán az idő lassan elkezdett dolgozni. A 2021-es szezonban eltűnt a magabiztos Shiffrin, ha a tehetsége olykor utat is tört. Nagyon akart győzni, már csak az édesapja emlékére is. A világbajnokságon nyert négy érmet, de csak kombinációban jött össze az arany. Az ezt követő 2022-es téli olimpia sem hozta el a „régi” Shiffrint: három számban is aranyesélyes volt, ám egyetlen érmet se nyert. Ez volt a mélypont.
Aztán az idén áprilisban a The Players' Tribune közösségi oldalán kiírta magából az édesapja halála okozta mély fájdalmat. Azt a címet adta: Emlékezni akarok mindenre. Őszinte vallomása sokakat megnyitott, hogy saját gyászukról nyíltan beszéljenek...
Az október végén kezdődő új szezonban pedig már az édesanyja, Eileen kísérte a legtöbb versenyre (biztosítva a nyugodt hátteret a lányának), és szerelmes lett a világ egyik legjobb alpesi sízőjébe, a norvég Aleksander Aamodt Kildébe. Ami azt illeti, nem könnyű kapcsolat: a több hónapos szezonban hetekre elválasztja őket a versenynaptár (zömmel másutt vannak a férfiak versenyei, mint a nőké), de a lényeg, immár a lejtőkön is érzékelhető Mikaela Shiffrin lelki gyógyulása. Újra zsinórban nyeri a világkupafutamokat, jelenleg pályafutása 80. győzelménél tart. Nála többet a világon (nyolcvankettőt) csak honfitársa, Lindsey Vonn nyert.
Kérdezték őt csütörtök este a semmeringi triplázás után, mit jelent a 80. Azt felelte, mindenki a számokról beszél, de neki tizenkét–tizenhárom év versenyzés után a versenyek jóra és rosszra oszlanak, olyan időszakokra, amikor minden sikerül és olyanokra, amikor semmi.
„Az utolsó három év igazán nehéz volt” – szögezte le.
Biztosak lehetünk benne, ha összejön a rekord, azt az édesapja emlékére fogja felajánlani.
A szerző szerkesztő