Horváth K. József

Vélemény és vita

Istentagadás karácsonykor, avagy Gyurcsány ízléstelenségi diplomája

Napi kommentár. A vallás, a lelkiismeret szabadsága minden ember legszemélyesebb magánügye. Senkinek semmi köze hozzá

Azt nem tudjuk, hogy Gyurcsány körözés alatt álló diplomája most éppen hol tartózkodik, tartózkodik-e egyáltalán valahol, de hogy Ferenc az ünnepek alatt szerzett bizonyítványa sajnos kiveri mindannyiunk szemét, na meg sokaknál a biztosítékot is, az bizonyos. Ez pedig az ízléstelenség diplomája.

Azt kérdezi Facebook-bejegyzésében: „Kell-e a szeretethez Isten?” Azt most hagyjuk, hogy úriember sosem kérdez ilyet. A vallás, a lelkiismeret szabadsága minden ember legszemélyesebb magánügye. Senkinek semmi köze hozzá. Főleg nem egy keresztény hagyományokkal rendelkező országban. De a kettős mércés liberálisoknak, neomarxistáknak ezt is lehet, akik az emberi jogokat fennen hirdetve alapvető közösségeiktől akarják megfosztani az embert, kiszolgáltatottá téve őket az erőszakos kisebbségi, globalista hatalom érdekeinek. Aláaknázva a nemzeti társadalmak tartópilléreit, amelynek az egyház a természetes szövetségesük. Gyurcsány hozzáteszi: „Karácsony csendes merengése szótlan magánnyá dermed.” Min merengünk, kedves Feri? Azon, hogy van-e Isten vagy nincs?

Levéltári iratokat közöl Raffay Ernő Országhódító szabadkőművesség című, frissen megjelent kötetében. Ennek bevezetésében írja a szerző, hogy a levéltári iratok „azt mutatják, a hazai, főleg a székesfővárosi szabadkőműves páholyok előre eltervezett, végiggondolt szellemi hadjáratot folytattak vallás és egyház ellen, amelynek az volt a célja, hogy az istenhívő embereknek bebizonyítsák, hogy a keresztény vallás értelmetlen, mivel Isten nincs, az egyház pedig az európai történelemben mindig rossz, visszahúzó szerepet töltött be.” Azt is írja a szerző, hogy a dokumentumok szerint ebben a szellemi áramlatban meghatározó erővel bírtak a liberalizmus és a marxizmus képviselői.

A Bibliából pedig kiderül, hogy az istentagadás a legfőbb bűn, amely butaságból származik.

Mit csinál karácsonykor Gyurcsány a vallásos emberek legszentebb pillanataiban, a Kisded megérkezésének ünnepén? Elbizonytalanítja azokat, akik egyformán szeretik Istent és hozzátartozóikat. Micsoda orbitális ízléstelenség! Csak azért nem írja felül a szemkilövetést, mert a testet épségben hagyja, az életet közvetlenül nem veszélyezteti. Primitív, kicsinyes haszonlesés. Azt reméli talán, hogy az elbizonytalanítottakból marxista gyurcsányisták lesznek? Tudjuk jól, Gyurcsány miniszterelnöksége idején is komoly támadásokat kellett elszenvedniük az egyházaknak, ahogy a Kádár- és a Rákosi-rendszer is üldözte azokat.

Kövér László egy konferencián kifejtette, „a történelem kígyótojásából 1919-ben kelt ki első ízben egyházellenes és vallásüldöző politikai program és gyakorlat”. A kommunista ideológia a vallásban a kapitalizmus veszélyes eszközét látta, amely „elhomályosítja a proletár tömegek tisztánlátását”, ezért a kommunista diktatúrák – így már az 1919-es magyarországi kommün is – elsőrendű feladatnak tartották az egyházak megsemmisítését és a vallás üldözését.

Szenteste Ecseren jártam, ahol kora este tartották a szentmisét. A katolikus templom bejárata előtti emlékművön olvasható Mikla Pál ecseri plébános neve, a Gyömrő környéki gyilkosságok egyik áldozatáé. 1945 márciusában tartóztatták le. A feljegyzések szerint átvitték Maglódra, ahol aknát szedettek és WC-t is takaríttattak vele.

A Váci Egyházmegye 1945. október 21-i hivatalos közleménye szerint május hó folyamán történt a gyilkosság. Mikla Pált és három társát Gyömrőről a Gomba felé vezető út mellett húzódó erdő szélére kísérték. Favágók látták a négy civil ruhás, fegyveres férfit, amint a négy megtört foglyot kísérték az erdei úton. Egyikük Mikla Pál lehetett, mert reverenda volt rajta. 62 éves volt, de 80-nak nézett ki. A rendőrök foglyaikat az erdőben lévő árokhoz kísérték, ruháikat levetették velük, és hátulról agyonlőtték őket. Exhumálása után Mikla Pál koponyáján öt golyónyomot találtak.

Előre félek, miből szerez még diplomát Gyurcsány Ferenc?

A szerző szerkesztő