Mostanság alapos a túlkínálat az ellenzéki pártokban, így a kereslet-kínálat elveinek megfelelően egyértelművé vált, kevesebb is elég lenne belőlük. Úgy is mondhatnánk, sok kis pártnak sok az alja, hiszen csak egymás kárára tudnak erősödni. A Demokratikus Koalíció és a Momentum, mint az Országgyűlésbe biztosan bekerülő két párt, miközben gyanakvással figyeli egymást, ringbe szállt a törpe pártok bekebelezésért. A csatában kétségtelenül a DK van fölényben, Gyurcsány legendás étvágyát nehezen tudja ellensúlyozni a fiatalos lendületét vesztett Momentum. Hol vannak már a daliás idők, amikor az általánosban szerzett kislabdadobálás tudományát Fekete-Győr András füstgránáthajítással bizonyította, és a sajtószabadság mellett való elkötelezettségének egy neki nem tetsző szerkesztőségbe való berontással adott tanúbizonyságot, vagy hogy vidám perceket szerezzen híveinek, lecsutakolta elektromos rollerét a fürdőkádban. Az új főnök, Gelencsér Ferenc egyelőre kevés impulzust adott a pártjának. Csak egy visszafogott Kitartás! kijelentésig jutott, igazolva, nem kell történelmi ismeret ahhoz, hogy valaki pártelnök legyen. Akárhogy is van, reális lehetőség kínálkozik arra, hogy a két jó étvágyú formáció együtt induljon az önkormányzati választáson. Aztán hogy mire lesz elég az árnyékkormányt felállító és az intellektuálisan kiüresedő párt kényszerű összeborulása, azt majd az idő eldönti. Mindenesetre a koalíció szó az országgyűlési választások óta nem cseng valami jól.