Kézen fogva szembenézni a kihívásokkal és egy jobb jövőt teremteni

Nagy öröm számomra, hogy nem sokkal a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának Kína–Kelet-Közép-Európa kapcsolatokért felelős különmegbízotti pozíciójára való kinevezésem után Magyarországra látogathattam. A látogatásom során nyílt megbeszéléseket folytattam a magyar kormány, a magyar parlament, az üzleti és az egyetemi élet képviselőivel arról, hogy a kétoldalú és a Kína–KKE kapcsolatokat az elkövetkezendő néhány évben miként lehet előmozdítani. Ez egy igen eredményes látogatás volt. A hosszú történelmi múlttal megáldott kínai-magyar kapcsolatok tökéletes példaként szolgálnak a nemzetközi kapcsolatok számára, mivel mindig is tiszteltük, egyenrangú félként kezeltük egymást, és együtt dolgoztunk a mindenki számára előnyös haladásért.

A Kína–KKE Együttműködési Platform 2012-es létrehozása további lehetőségeket kínált Kína és Magyarország együttműködésére. Az elmúlt évtizedben a platform tagjai elkötelezettek maradtak a gyakorlati együttműködés mellett és együtt dolgoztak azon, hogy – a baráti konzultáció, a közös erőfeszítések, a nyitottság és a befogadó hozzáállás elve, valamint annak megértése alapján, hogy a Kína-KKE együttműködés a Kína–EU együttműködés fontos része és hasznos kiegészítője – együttműködési platformot hozzanak létre számos területen, így kereskedelem, a beruházások, az interkonnektivitás, a turizmus, a mezőgazdaság, a kultúra, az oktatás, valamint a Covid–19 elleni küzdelem területén.

Mindez meghozta a maga gyümölcsét, Magyarország és a többi résztvevő fél számára is előnyös volt, hozzájárult a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti kétoldalú kapcsolatok általános erősödéséhez. Az elmúlt tíz évben a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti kereskedelem gyorsan, mintegy 142,6 százalékkal növekedett, 2021-re elérte a 136,2 milliárd dollárt, a kelet-közép-európai mezőgazdasági termékek Kínába irányuló exportja pedig a másfélszeresére nőtt. 2019-ben a Kelet-Közép-Európába érkező kínai turisták száma az együttműködési mechanizmus elindításának évéhez képest közel négyszeresére, 2,166 millióra emelkedett. Ami Magyarországot illeti, a kínai-magyar mezőgazdasági kereskedelmi forgalom 2021-ben meghaladta a 100 millió dollárt, ami a 2012-es forgalom több mint háromszorosa. Ugyanakkor az idelátogató kínai turisták száma 2012-höz képest 2019-re 200 százalékkal nőtt. Idén a Baolong Automotive, a Chervon Auto, a NIO és a CATL új energiaforrásokkal foglalkozó kínai autóipari gyártó jelentette be magyarországi beruházási terveit. Több Magyarországon keresztül áthaladó kínai-európai légi és szárazföldi közlekedési útvonal nyílt meg, és a Peking–Budapest közvetlen légiösszeköttetés is helyreállt. Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang magyar–kínai származású rövidpályás gyorskorcsolyázók több érmet nyertek a pekingi téli olimpián.

Megrendezésre került a Boldog holdújév előadás és egy kínai–magyar ifjúsági rajzpályázat is. A két ország együttműködése előtt széles távlatok állnak, és stabil népszerűségnek örvendenek. Joggal jelenthetjük ki, hogy a Kína–KKE Együttműködési Platform a kínai–magyar baráti együttműködés egyik jelentős motorja, valódi előnyökkel gazdagította a két ország népét.

A Kína–KKE Együttműködési Platform tízedik évébe lépve és az új körülmények fényében azonban át kell gondolnunk, hogy hogyan tovább. Szerintem az alábbi területeken kell közös erőfeszítéseket tennünk:

Mindenekelőtt meg kell tartanunk az együttműködés általános irányát. A bonyolult és bizonytalan nemzetközi helyzetben és a Covid–19 világjárvány közepette fontos, hogy az együttműködési mechanizmus következetes irányításával, klaszterhatásának kihasználásával és annak biztosításával, hogy az együttműködési platform a kétoldalú kapcsolatok átalakításának és megerősítésének célját szolgálja, teljes mellszélességgel kitartsunk céljaink mellett. Az együttműködés lendületét nem akaszthatja meg semmilyen egyedi incidens, különben a részes felek közös érdekei sérülnek.

Másrészt ki kell tartanunk a platform gyakorlati jellege mellett. Mindig az volt a közös jövőképünk, hogy a Kína–KKE Együttműködési Platformot olyan naggyá tegyük, hogy az minden érintett számára előnyös legyen. Az új helyzetben új együttműködési formákat kell keresnünk, és biztosítanunk kell, hogy az együttműködési platform betölti a szerepét abban, hogy mindenki számára előnyöket biztosít. A láthatóbb eredmények a reményében végre kell hajtanunk a Pekingi Csúcstalálkozón elfogadottakat, új gyakorlati intézkedéseket kell hoznunk az együttműködés előmozdítása érdekében a kereskedelem, a beruházások, az interkonnektivitás, a zöld gazdaság és az innováció területén.

Harmadrészt, a kölcsönös bizalom és a baráti konzultációk elvét kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy növeljük a népek közötti kölcsönös megértést és barátságot, és megszilárdítsuk a Kína–KKE együttműködés támogatottságát, tovább kell mélyítenünk a kulturális cserekapcsolatokat és az emberek közötti kapcsolattartást. Ugyanakkor az együttműködésből adódó kérdéseket a baráti konzultáció, a nyitottság és a partnerség szellemében kell kezelni, hogy az minden fél komfortérzetének megfeleljen, és elkerülhető legyen az együttműködési formátum átpolitizálása.

Negyedrészt pedig az összefogás révén kell a közös fejlődésre törekednünk. A Kína–KKE együttműködés sohasem volt zártkörű, sokkal inkább az országok nyitott platformja, ahol az országok egymástól tanulhatnak és egymás erősségeiből merítkezhetnek. Célszerű feltárni a Kína–KKE együttműködés és más regionális együttműködési mechanizmusok közötti szinergiákat. Az emberiség közös jövőjét szolgáló közösség felé tett lépésként rugalmasabb megközelítésre van szükség a valódi multilateralizmus jegyében.

A Kína–KKE együttműködés következő tíz évére tekintve bizalommal tölt el minket az, hogy mindaddig, amíg együtt dolgozunk, a Kínai–KKE együttműködés minden bizonnyal még nagyobb hasznunkra válik.

A szerző nagykövet, a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának Kína–Kelet-Közép-Európa kapcsolatokért felelős különmegbízottja