Galsai Dániel

Vélemény és vita

Tóta W., HVG – a gyalázat uralkodói

Fricska

Ha volna a lelketlenségnek és az ostoba, proli érzetű liberális mentalitásnak etalonja, akkor mostantól kezdve egy Tóta W. Árpád-fotót és a HVG aktuális lapszámát is őriznék Párizsban, üvegbúra alatt, a méterrúd és kilós súly hivatalos eredetije mellett! Nevezett, már sok esztendeje minden normális emberi viszonyrendszerből kivetkezett szerző, jó három hónapja „köszöntötte” II. Erzsébet angol királynőt, trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából. Így: „Hetven éve lépett a trónra ez az asszony, hogy aztán hetven évig ne csináljon semmit (…) Jól van az úgy, hogy II. Erzsébet egy jelentéktelen alak. II. Erzsébet nem sütött süteményt a briteknek, nem vigyázott a gyerekeikre, és ha véletlenül megszólalt, pont a fölöslegesen motyogó mammer színvonalát hozta. (…) A nagymama napjai megszámláltattak, az alapvetően szerethető Erzsébet helyére hamarosan egy király lép, és akkor a királyság létjogosultsága újult erővel vethető fel.” Ha még ennyitől valakinek nem fordult föl a gyomra, a proli-liberalizmus bűzös leheletétől, akkor hozzáteszem, hogy Tóta előhozta azt is, mennyibe kerül a királyi ház a brit adófizetőknek…

No, már most: az, hogy a megveszett szerzőnek nincsenek gyökerei (vagy kiirtotta őket), fogalma sincs a hagyományok összetartó erejéről, nem tudja, hogy milyen tisztelet övezte II. Erzsébetet a „brit adófizetők” részéről, az az ő dolga… ahogy az is, hogy szerinte egy dicső, nagy monarchia és Nemzetközösség fejének szakácsnőnek és bébiszitternek kellene lennie… Azt már pláne nem várom el, hogy például legyenek ismeretei, hogy Erzsébet, még trónörökösként Londonban teherautó-sofőrként szállította sebesülteket, s nem csak vezette, szerelte is a járgányokat, miközben hullottak a német bombák… Mondom, a szerzőnek mindezeket nem kell tudnia, átéreznie, suttyónak lenni állampolgári jog, Tóta W.-nek lenni nem büntetendő, csak nagyon kínos!

A probléma ott van, hogy ezt a szellemi salakanyagot a szebb napokat is látott HVG simán leközölte, nem akadt egyetlen szerkesztő sem, aki azt mondta volna, hogy „Andris, na ne szórakozzá’ má’!” És végül a slusszpoén, ami jelképe annak, mi történik, amikor elszabadulnak a liberálisnak mondott hajóágyúk: ez a rém-pofa csütörtökön, II. Erzsébet halálának napján irományát újra megosztotta közösségi oldalán! Mindig hisszük, hogy van náluk is a lejtőnek alja! De nincs…