Csak idő kérdése volt, hogy a fagyos magyar–lengyel kapcsolatok feloldódjanak, és eljöjjön az a pillanat, amikor a felek nem csak helyreállítják a sokak által már eltemetett jó viszonyt, hanem új alapokra is helyezik azokat. Előre senki sem tudta megjósolni, hogy az idő múlásával mikor erodálódik el az a véleménykülönbség, amely lehűtötte az ezeréves barátság magas hőfokát, a két ország külső és belső ellenségeit leszámítva bizton lehetett tudni, hogy a realitás, a közös történelem és annak máig tartó pozitív üzenetei, bőséges muníciót adnak azoknak, akik egy percig sem hitték el, hogy ez a harc volt a végső.
Éppen ezért sekélyes és a dolgok teljes leegyszerűsítését jelentik azon állítások, amelyek csak és kizárólag a Brüsszel által jogtalanul visszafogott helyreállítási pénzek ügyével magyarázzák Varsó újbóli baráti hangnemét Budapesttel és a V4-ek „reaktivizálásának” szándékát. Nehéz lenne az ügytől teljesen egészében elvonatkoztatni, de egy háborús légkörben, felfokozott emocionális hangulatban kialakított külpolitikai orientáció megváltoztatásakor a régi reflexek kezdenek működni. A reflexek pedig egyértelműen Budapest irányába tolták el a varsói diplomáciát. Ez azonban csak azért történhetett meg, mert megvoltak azok a régi beidegződések, amelyek baj esetén ösztönszerűen felszínre törtek. Ha nem lettek volna mélyen beágyazott alapok, akkor maga a mechanizmus most nem is létezne.
Az Európai Unióban folytatott vitákban „az uniós frontokon Lengyelország és Magyarország vállvetve küzdött még abban a nehéz időszakban is, amikor a háború miatt voltak vitás kérdések”, és ez a jövőben is így lesz – hangsúlyozta Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Lengyelországban reagált azokra a felvetésekre, amelyek szerint a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök által bejelentett váltás fő oka az uniós helyreállítási eszközök kifizetésének akadályozása. Németh elmondta: az ilyen magyarázatok „egészen nevetségesek”.
Mateusz Morawiecki szerint a lengyel elképzelés lényege: világosan megnevezve az eltéréseket, tiszteletben tartva az ukrán barátaink érzékenységét, visszatérhetnénk a V4-en belüli együttműködéshez, valamint a Magyarországgal közös cselekvéshez is azokon a területeken, ahol értékek és érdekek kötnek össze minket.
Vagyis a mai diplomáciai világban egy új módszert igyekeznek alkalmazni a lengyelek. Kiveszik az egész csomagból a V4-ket megosztó ukrán háborút, viszont az összes olyan témában ismét felpörögne az együttműködés motorja, amelyben nincs disszonancia.
Ezzel így megvolnánk, de mi lesz a V4-ek másik két tagjával, Szlovákiával és Csehországgal, amelyek eddig osztották a lengyel álláspontot. Pozsonyban pillanatnyilag kormányválság van kibontakozóban, finoman szólva. A cseh külügyminiszter szerint pedig a V4-ek működésképtelenségéről Orbán Viktor tehet, aki az előző kormányzat idején Csehországot bábként vezette. „Ez nem Csehország szuverén politikája” – mondta Jan Lipavský.
„Lehet, hogy ez ukrán vagy brüsszeli kormány, de biztos, hogy nem cseh kormány”, ilyen és hasonló mondatok hangoztak Prágában a napokban megrendezett százezres tüntetésen, ahol a szónokok szuverén cseh külpolitikát követeltek.
A szerző vezető szerkesztő