Kerékgyártó György

Vélemény és vita

Elhúzódó válság

álláspont

A napi események alapján egyre biztosabbak lehetünk abban, hogy amit február 24. óta sejtünk, az igaz. Jelesül, hogy az orosz–ukrán háborúnak semmi köze nincsen a demokráciához, a szabadsághoz, Ukrajna európai integrációjához, sokkal inkább az orosz erőforrások és kereskedelmi kapcsolatok megszerzéséhez. (A Magyar Hírlap hasábjain Boros Imre közgazdász többször írt az úgynevezett proxyháborúk, ezen belül a jelenleg folyó pusztítás mibenlétéről.)

Ha sokkal finomabb eszközökkel is, történt már hasonló kísérlet. A Szovjetunió szétesésével létrejött, roppantul legyengült Független Államok Közösségében, majd Oroszországban láthatóan erős ütemben jelent meg a nyugati tőke. Ennek vetett véget az, amit az ország történelmének és politikájának szakértői a pétervári fordulatként szoktak említeni, vagyis Vlagyimir Putyin és a körébe tartozó üzletemberek és befolyásos személyek hatalomra jutása.

Úgy tűnik, a most folyó küzdelemben az Európai Unió sajnos épp úgy eszköz, ahogyan Ukrajna is. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Ukrajnát Oroszország támadta meg, de a helyzet értékeléséhez érdemes figyelembe venni az előzményeket is, és azt, hogy ebben a háborúban a nyugati világ milyen erőkkel állt fel az oroszokkal szemben. Magyarország számára a legaggasztóbb, hogy az unió gyakorlatilag öngyilkos taktikát választott arra, hogy kivegye a részét a harcból.

Ma már nem kell hosszasan magyarázni, hogy a szankciós politika hogyan lehetetlenítette el az addigi kereskedelmi kapcsolatokat, és gyengítette le Európa gazdaságát. Az energiahiány egyre gyűrűzik, amellett, hogy elképesztő inflációt okoz, soha nem látott helyzeteket generál a mindennapi életben. Svájcban kötelező takarékossági szabályokat vezettek be, akár börtönnel is büntethetik, ha valaki 20 foknál melegebbre fűti fel a házát. A 2014–15-ös kelet-ukrajnai harcok idején már felmerült a leválás az orosz energiáról. Emlékezetes pillanat volt, amikor Putyin a tévé nyilvánossága előtt elnevette magát, és azt kérdezte: „Jó, de akkor mivel fognak fűteni?” Erre épp most próbálunk válaszolni.

Mindezt azért volt fontos ilyen hosszan boncolgatni, mert egy friss cikkünk szerint az uniós vezetőknek vannak további ötleteik arra, hogy miképpen lehet még rontani a helyzeten. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint ársapkát fognak javasolni az orosz gázra, mivel az ország e bevételeiből finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. Ez elvben jogos, de nyilván senki nem gondolja, hogy az orosz fél ezt ölbe tett kézzel fogja végignézni.

A Századvég elvégzett egy kutatást, amely szerint a megkérdezett magyarok 86 százaléka gondolja úgy, a nagyhatalmaknak tárgyalóasztalhoz kellene ültetniük Ukrajna és Oroszország vezetőit, a döntő többségnek elege van a háborúból, a drágulásból, a helyzet romlásából. Érdekes továbbá, hogy részben változott a két ország vezetőjének megítélése is: amíg Zelenszkijt továbbra is 68 százalék ítéli el, a Putyinnal szembeni negatív vélekedések 72-ről 69 százalékra csökkentek, ami meglepő.

A magyarok tehát békét szeretnének. Ki tudja, mit akar az EU? Egyre több gazdasági szakember veti fel, hogy valószínűleg egy hosszabb válságra kell felkészülnünk. Szíriában 2011 óra zajlik háború. Az például elég hosszú.

A szerző vezető szerkesztő