Galsai Dániel

Vélemény és vita

Interjúm Ferenccel

Fricska

Ha azt mondom, hogy általában kiválóan elvagyok anélkül, hogy Gyurcsány Ferenccel személyesen találkozzam, akkor ezzel még nagyon finoman fogalmaztam. Ez az eset most kivétel. Nézzük a legutóbbi Facebook-bejegyzésének lényegét: „Amikor ezekben a napokban találkozunk, akkor megerősítjük a köztünk létrejött szövetséget: azért vagyunk, hogy közösen vigyázzunk hazánkra, vigyázzunk rád, ránk, hogy rendet tegyünk az országban. (…) a Demokratikus Koalíció érett, erős közösség lett. Alkalmas feladatára: vezetni az országot”.

Ezúttal ne vicceljük el a dolgot (pedig bőven lehetne), és ne egyszerűsítsük le hősünk egyre feltűnőbb pszichés zavaraira, kivételesen játsszuk azt, hogy komolyan vesszük ezt a pasast! Mivel érdemi interjút jobboldali lapnak úgysem ad, így a magam eszközeivel most megpróbálom feltenni neki képzeletbeli könnyed beszélgetésünk kérdéseit.

„Elnök úr! Hát ezt mégis hogy a fészkes fenébe tetszik képzelni? Talán még rémlik önnek, hogy április 3-án erős kétharmados vereséget voltak szívesek elszenvedni? Azóta a becses személye által rángatott »koalíciója« tovább omlott – egyik fő szövetségese (korábbi gyűlölt ellensége), a Jobbik darabjaira szakadt, beépített talpnyalóját minden posztjáról leváltották, már ki is lépett. Viszont – a Jobbik kárára – a Mi Hazánk erősödött, ők viszont szóba sem állnak önökkel! Mégis miben tetszik reménykedni? Jó, egye fene, fogadjuk el, hogy ebben a romhalmazban jelenleg a DK a legnagyobb ép faldarab! Az 1-2-3 százalékon álló, éppen ön által szétvert Párbeszéddel, LMP-vel, MSZP-vel szemben ez legyen 10 százalék! Ezzel akarnak kormányozni? Ez lenne aztán a politikatörténeti kuriózum, tán még a Guinness-rekordok közé is bekerülne: egy szétaprózott, alig egyharmaddal kabinetet alakítani! Józan ésszel ezen kívül ugyanis csak egy megoldás van. Azt úgy hívják: utcai harcok, polgárháború, katonai puccs. Ami nagyjából csak latin-amerikai banánköztársaságokban dívik… Erre tetszett gondolni? No, akkor én csak azt mondom…” Itt befejezem ezt a képzeletbeli interjút. Ugyanis amiket ezek után mondanék és kérdeznék, az nem jelenhet meg egy polgári portálon...