Azon mazochisták közé tartozom, akik még az „örülünkvincent” blogot is gyakorta olvassák. Efféle önkínzástól óvnám a nyájas olvasót, ezért inkább megpróbálom összefoglalni az oldal lényegét. Liberális médiakörökben jártas cimborám szerint nem is egy emberről van szó – állítólag több, külhonban élő, „nyugatos” reálértelmiségi készíti a műveket. Későbbi korok szociológusainak, pszichológusainak, politológus hallgatóinak aranybánya lesz ez a szellemi végtermék – esszenciája annak, hogy miért gyűlölte meg a magyar nép elsöprő többsége az ideiglenesen nálunk állomásozó liberalizmust! Önhittség, pökhendiség, kivagyiság, lenézése és leköpése mindennek és mindenkinek, ami és aki tíz centivel nemzetibb, mint a CEU és Soros György. Illusztrációként álljon itt a legújabb epeömlés: „Balázs Gézának a színházművészethez sincs semmi köze, nemcsak a nyelvtudományhoz, a kinevezése veszélybe sodorja az SZFE doktori iskolájának működését. Megdöbbentő a rezsim pribékjeinek cinizmusa. P. S. Ha EP ( Esterházy Péter – a szerk.) élne… De nem él. Kivasaltam, szépen összehajtogattam magyarságom, és eltettem egy fiókba. Amíg ezek a borzalmas alakok jelentik az »édes hazát«, én csak egy magyarul beszélő askenázi zsidó leszek.”
Csakhogy tisztázzuk: Balázs Géza még csak 62 éves, de már 2003-ban az ELTE professzora volt, a nyelvtudomány mellett néprajzkutató, több kormány regnálása alatt volt az MTA és a Magyar Rádió nyelvi bizottságának tagja, tanított Nyitrán, Nagyváradon és Amszterdamban, nyelvművelő műsorain generációk nőttek fel, egyebek mellett Lőrincze Lajos és Táncsics Mihály díjas, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjének birtokosa.
Nos, ő az, akinek a vérgőzös fanatikusok szerint semmi köze a nyelvtudományhoz és a „rezsim pribékje”!
Ez egy másik univerzum. Ahová szerintem nem érdemes űrhajót küldeni, felfedezni felesleges. A lelki nácikkal nincs tárgyalni való, hiába verik két fél téglával a mellüket, hogy askenázik, valójában az antiliberalizmus és az antiszemitizmus legnagyobb életben tartói.