Sanyííí!

Csintalan Sándor... Lassan odáig jutunk, hogy ha leírom ennek a jóembernek a nevét, akár be is fejezhetem a cikket. Nincs szükség cifra mondatokra, találó jelzős szerkezetekre, nagy ívű logikai levezetésekre: minden sallang nélkül, a közéletben kicsit jártas emberek máris káromkodnak vagy hangosan röhögnek. Életútja a magyar rendszerváltás paródiája: a Kádár-korszakban fizetett MSZMP-aktivista, 1989-ben szocdem, aztán MSZP-s (ügyvezető alelnökségig viszi), később belép a Fideszbe, miután ott is kitelik a becsülete az egyik legnagyobb kormánygyűlölővé válik, néhány éve még azt is bejelentette, hogy vállalná az omladozó szocialisták újjáépítését...

Civilben amúgy kellemes alak, egy-két pohár bor mellett szórakoztató csevegő, de ha politikához nyúl, akkor ott fű nem terem! Nézzük legfrissebb epeömlését a Facebook-kínálatából: „Mi jár a fejemben? Ki jár a fejemben? Schiffer András. Látom, hallgatom különböző helyeken megszólalni Tusványos »ő hazájuk« stb. Nem is ez a baj, hanem az, amit mond, beszél. Egyelőre Mussolíni útját járva. Mit művelsz András?”.

Szegény Schiffer! Emlékezetes, hogy néhány esztendeje, amikor Kálmán Olga (akkor még éppen „független újságíró” volt a DK-s amazon) bele akarta rángatni egy kiadós antiszemitázásba, ő ellenállt. Nagyjából ő az egyetlen értelmiségi, aki nyíltan kritizálja a Fideszt, de nem támogatja az esztelen fröcsögést. Akkor a haladár értelmiség elegánsan lenácizta... most éppen Mussolininél tartunk... éppen őt, akinek múltja, származása közismert! Nekem ilyenkor például az jár a fejemben, miképpen lehet valaki ennyire nyilvánosan politikai troll, az átlagos választópolgárt mélyen lenéző közéleti szellem-kufár? Aztán eszembe jut a legendás film, az Indul a bakterház ikonikus jelenete, amikor a Patás (Haumann Péter) így zokog a kimúlni készülő lova felett: „Sanyííí, Sanyikám!", majd elmondja, hogy a jószág bőre miatt bánatos. Csintalan a mai magyar ellenzék állatorvosi lova.