Vitéz Ferenc

Vélemény és vita

Genderlegelő

Kétperces

Gyerekkorában gyakran kellett kerülgetnie a tehénlepényeket, néha azonban minden elővigyázatosság ellenére elkerülhetetlen volt velük a mezítlábas találkozás. Még nem volt lekövezve az utca, és a csordát azon hajtották ki a legelőre. Illetve nem is hajtották, mert a tehenek tudták maguktól az utat, este pedig – a szinte széthasadó tőgyükből csorgó tejből ítélve – alig várták, hogy megfejjék őket.

J. Károly tehenet régen nem látott, gyerekkora eltűnt a poros utcákkal és a hátsó udvarban tartott jószágokkal együtt, a juhásznak sem a szamárról ér már földig a lába, hanem a terepjáróból, amikor megnézi, hogy a zöldenergia nem tette-e tönkre a villanypásztort. Nem kis izgatottsággal várta, hogy a méhlegelők után mikor jelennek meg a birkalegelők is a fővárosban.

Hallotta ugyanis a hírekből, hogy tervbe van véve a birkák betelepítése a panelzónákba. A franciáknál állítólag bevált, itt is biztosan fog működni az ötlet. J. Károly nem is értette, miért nem neki jutottak eszébe a méhek után a birkák. Persze akkor a kutya se lett volna kíváncsi rá, kivéve a pulit, két lépcsőházzal arrébb.

Mikor megjelent az a sok biciklisáv, egy beadványt fogalmazott a főpolgármesteri hivatalba, hogy az amszterdami példának még nagyobb lehetne a sikere, ha kicserélnék a holland és a magyar nagyvárost, legalábbis idehoznák azt a sok biciklist. Sokkal színesebb lenne Budapest, nemcsak akkor, amikor Pride van, vagy még az ötvenes védőfaktort is semmibe vevő kánikula miatt. Választ nem kapott rá, így azt sem tudta meg, hogy tervbe van-e véve a lakosságcsere. Mindenesetre a birkalegelők ötlete abba az irányba mutat, hogy szeretnék kicserélni a lakosságot. Aki nem bírja már a sok birkát, elköltözik.

J. Károly nem tudta előre megjósolni az ötlet kimenetelét, elsősorban azért nem, mert arról, hogy mi lesz, ő mindig csak utólag szerzett tudomást. Például nem volt semmilyen elképzelése arról, hogy honnan szedik össze a birkákat, és hogy a főpolgármesteri tanácsadó-testületet számításba veszik-e, és hogy ez összefüggésben van-e a dugódíjjal.

Utóbbiról előbb naivan azt gondolta, hogy a dugódíj miatt ment föl a borok ára, de amikor vett egy üveggel, annak csak lecsavarható kupakja volt. Hiába kereste a dugót, nem találta. Biztosan elvitték az összeset Lipótvárosba meg a Blaha Lujza térre.

J. Károly gondolatait kicsit összezavarta, hogy egy másik hír szerint a legfrissebb felmérések már vagy százötven gender létezését mutatták ki. Sajnálta az ideológusokat, mert nehéz mit kezdeni ennyi kategóriával. Ő egész életében csak kettőről tudott, amiből az egyikbe J. Károly is beletartozik, a másikba pedig a büfés Eszter. Amikor oroszul tanult, megküzdött egy harmadik nemmel is, a semlegessel, mint például az ablakkal. Ha németül tanult volna, ezt a harmadikat ott sem kerülhette volna el – ennyiben a németek és az oroszok hasonlítanak, nem is érti, miért vannak úgy oda egymás ellen, és már nem is először.

Mindenesetre J. Károly nem hitte el, hogy büntetlenül meg lehet változtatni valakinek a nemét, bár azt tudta magáról, hogy nem nagyon lát bele egy ablak lelkivilágába. Viszont ha tényleg lesznek birkalegelők a fővárosban, kíváncsian várja, a birka vajon szerepelni fog-e az újabb genderlistán. És azt is, hogy ki vállalja magára a zöldenergiával működő villanypásztor szerepét.

(A szerző irodalomtörténész)

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Szint alatt

ĀFricska. Bevallom, még mindig Manfred Weber minapi, politikai beszédnek álcázott pszichológiai tünetegyüttesén döbbenek

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Eladósodás anno és most

ĀMindenképpen szükség van a magyar gazdaság olyan szerkezeti átalakítására, amely növeli a belső vertikumok szerepét a termeléstől a fogyasztóig