Reményvesztett baloldal

Minden nehézség közül legveszélyesebb a tanácstalanság, lehet temérdek pénz és tenni akaró tagság, ha nincs mondanivaló, akkor elillan a remény.

Irdatlan vereséget szenvedett vasárnap a baloldal. Az időközi választások eredményei azt mutatják, hogy nem tértek még magukhoz az április 3-i történelmi kudarc óta, pedig három hónap után már ki lehetett volna kecmeregni az általános tanácstalanságból. Ami történt, az több mint egy figyelmeztetés, hisz a hétvégi kudarcnak mélyebb okai vannak még a jól látható szervezeti válságnál is.

Nincs mondanivaló, nincs tartalom, csak a választások előtti hiteltelen demagógia folytatása és az unalomig ismételt kormányellenesség hallatszik. Innováció helyett protestmagatartás, alternatívaképzés helyett pótcselekvés. Még az egyetlen stabil szervezeti háttérrel rendelkező Demokratikus Koa­líció is alibizik a parlamentben, pedig hosszú távon a kormánypártoknak is jót tenne a valódi politikai verseny.

A Jobbik csak az áfa csökkentéséről tud beszélni, más mondanivalója nincs, miközben odahaza ég a ház. Habár ameddig költségvetési pénz van, addig valamilyen pártképződmény maradni fog, de kérdés, hogy ennek így a pénzkilapátoláson kívül mi értelme marad. Egy biztos, ebből a gödörből már nem fognak kimászni, a Jobbik meghalt, csak egy kasszakulcsért marakodó közösség van.

Az MSZP egy évtizede permanens válságban szenved, ami lassan rekordnak számít. Csoda, hogy egyáltalán még van frakció. Ujhelyi visszalépésével a megújulásra való esély apró szikrája is kihunyt, de ami ennél is fontosabb: nekik sincs mondanivalójuk. Egy-egy hiteltelen demagóg kijelentés elhangzik nagy ritkán a nyugdíjról vagy a minimálbérről, de ezzel ki is fújt a történet. A szegfű valóban elhervadt, ebben a formában pedig már feléleszteni sem lesz érdemes.

A Párbeszéd hangos médiapárt, de politikája lapos. Ugyanaz a kormánnyal szembeni kritika vissz­hangzik, ami már a választások előtt is hallható volt. Egyedül Karácsony Gergelynek lenne némi lehetősége feltölteni tartalommal a pártot, de ő annyira gyenge teljesítményt nyújt, hogy már a szövetségesei is elfordultak tőle. Mindenki arról beszél, hogy ha csak egy fikarcnyi esély marad arra, hogy a baloldal 2024-ben ismét nyerjen a fővárosban, akkor ezt nem Karácsony Gergellyel képzelik el.

Az LMP egyszemélyes show lett, Ungár Pétert hallani csupán. A szociális dolgozók érdekében tett erőfeszítései ugyan legitim politikai mondanivalót hordoznak, de ez kevés lesz ahhoz, hogy a párt túlélje ezt a ciklust. Az LMP szép lassan lemondhat arról az álomról, hogy önállóan képes lesz valaha sikert elérni.

A Momentumnak lett volna esélye arra, hogy valós politikát csináljon a parlamentben, de eljátszotta a lehetőséget. A buta és nevetséges obstrukciós kísérlet borzalmas indulás volt, a tisztújítás pedig inkább az eljelentéktelenedés irányába mutat. A politikai mondanivaló hiányára jellemző, hogy amikor a miniszterelnöknek lehetett feltenni kérdéseket az Országgyűlésben, akkor Fekete-Győr András valami furcsa ihlettől megrészegülve a 2017-es olimpiaellenes kampányukról beszélt – lévén ennél aktuá­lisabb gondolatuk nincs.

A Demokratikus Koalíció az egyet­len olyan baloldali párt, amelynek stabil szervezeti háttere van s elég nagy ahhoz, hogy újraintegrálja az ellenzéket, ám a mondanivaló hiánya náluk is problémát okoz. Annál nagyobb pótcselekvést ugyanis nehéz elképzelni az ellenzéki térfélen, mint mikor valaki folyamatosan azt szajkózza, hogy a kormány törvénytelen, illetve az Alaptörvény alkotmányellenes. Hiteltelen, senkit nem érdekel, és felveti azt a kínos kérdést is, hogyha tényleg törvénytelen minden, akkor vajon ők mit keresnek a parlamentben?

Egy politikai közösség halálának számos oka lehet. Elfogyhat a tagság, vagy hitelességi problémák miatt elfordulhatnak a választók. Szervezeti háttér és társadalmi beágyazottság nélkül is véget érhet a történet, ahogy pénz nélkül sem megy. Amiről viszont kevesebbet beszélünk, ám annál fontosabb, hogy politikai mondanivaló nélkül sincs párt. Ha nincs tartalom, akkor a forma is megszűnik. Másrészről pedig minek fenntartani egy pártot, ha nincs valós politikai cél?

(A szerző a XXI. Század Intézet elemzője)