Nagy Ervin

Vélemény és vita

Jakab a Jobbik Retkes Attilája

A „tisztújító” kongresszusának hála, Jakab Péter lehet az, aki lekapcsolja a Villányi útra nyíló pártiroda villanyát

Emlékszünk még az SZDSZ utolsó elnökére, Retkes Attilára? Akinek a csődeljárás mellett az a dicstelen feladat jutott osztályrészül, hogy lepakolja a polcokat, összesöpörjön, becsukja az ablakokat és leoltsa a lámpákat a Gizella úti pártszékházban? Ügyességére legyen mondva, úgy zárta be a boltot, hogy a maguk mögött hagyott nagyjából 770 millió forint állami kölcsönt és tartozást végül nem a szabad madaraknak, hanem a választópolgároknak kellett kicsengetniük.

Nos, Jakab Péter lehet a Jobbik Retkes Attilája. (Bár utóbbi kitűnő zenetörténész, előbbi pedig… nem az.)  Hogy mit hagy majd a Jobbik maga mögött, azt még nem tudjuk, de a romhalmazt és Gyurcsány ölelő karjait szemlélve sejtésünk már lehet.

Tényleg elhitte valaki, hogy a balra vezető úton tapsikoló, megmaradt maroknyi tagság nem az önvizsgálatra képtelen Jakabot választja? Számított arra bárki is, hogy majd a megújulás lehetősé-gét keresik azok a gerinctelen kongresszusi küldöttek, akik csupán pénzüket és pozíciójukat akarják menteni? Ne legyen illúziónk, akik képesek voltak az utódpárttal, a liberálisokkal és Gyurcsány Ferenccel összefogni, azoktól mást nem nagyon várhatunk. Nem csoda, hogy sem a választási bukás, sem a történelmi mélypont, sem pedig a párt hitelét tovább rontó nemi erőszak kísérletével kapcsolatos botrányok sem akadályozták meg őket abban, hogy ismét a melósok nagy szószólójára voksoljanak.

Stummer János valójában nem volt valós opció. Békés megyei választókerületében csúnya vereséget szenvedett, és listán sem jutott be az Országgyűlésbe. Bukott politikus, akinek párton belüli befolyása nulla. Szemben a kritikusait az elmúlt évekbe száműző, a maradókat pénzügyi függőségi helyzetbe kényszerítő Jakabbal.

Rossz nyelvek szerint csak azért engedték indulni Stummer Jánost, mert ezzel a látszatversennyel Jakab Péter legitimálni tudta a helyzetét.  De legyen bárhogy is, a Jobbik története végéhez közeledik, a jobból balra vezető kacskaringós út megbosszulta önmagát. Morálisan, majd politikai értelemben is megbukott az úgynevezett néppártosodás, ami inkább átpozícionálásnak bizonyult.

Jakab elnöksége teljes kudarcot jelent a párt történetében. Az elmúlt két évben, a szövetségi politika mellett immár a mondanivaló is a baloldali diskurzus részévé vált. Nincs különbség, ha a Gyurcsány vezette DK-t vagy a Jakab által irányított Jobbikot nézzük. Ugyanúgy a nyugati minták másolása és a kormányzattal szembeni romboló, botrányos stílusú politikai jellemző. A Jobbik régi-új elnöke nem különbözik a DK verbális verőlegényeitől sem.

A párt mára elvesztette identitását, mondhatni, hogy a Jobbik valódi baloldali párttá vált, és ami talán a legtragikusabb az egykori nemzeti radikális párt életében, az az, hogy a párt elvesztette szuverén cselekvőképességét, így mozgásterét is. Sőt, a Mi Hazánk Mozgalom parlamentbe jutása miatt már esélye sincs arra, hogy visszakanyarodjon a jobboldal irányába.

Nincs meglepetés, bejött tehát a papírforma. A Jobbik küldöttjei – a választási kudarcért felelősséget vállalni nem akaró – Jakab Pétert azért választották ismét elnökké, mert anyagilag ez éri meg. Így tudnak pozícióban maradni, így tudnak a politikából megélni. A Jobbik a megélhetési politikusok egyre zsugorodó gyűjtőpártja lett, de amíg a pénz kitart, és azért egy ideig még ki fog, addig elvegetálnak. Végül csak leoltják azt a bizonyos lámpát. Reméljük, hogy nem hagynak maguk után akkora tartozást, mint a szabad madarak tették. 

(A szerző a XXI. Század Intézet elemzője)  

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Ildikó ébred

ĀFricska. Az valamiért szerintem mégiscsak beszédes, hogy Lendvai Ildikó, a szocialisták nyugállományú elnöke és megmondóasszonya is önkritikus dalba kezdett

Rab Irén

Rab Irén

Hová vezet a kollektív kirekesztés?

ĀBad Harzburg egy festői szépségű fürdőváros a Harz-hegység északi lábánál. A valamikori sóbányászat hozadéka a természetes sós víz, amire a 19. század végén, a kor divatja szerint gyógyfürdő épült