Deme Dániel

Vélemény és vita

„Azért a víz az úr”

Az uralkodó liberális világnézet alappillére az, hogy az általuk propagált igazságok univerzális érvényűek, valamint az a meggyőződés, hogy ezek után kivétel nélkül minden nép sóvárog, az egyének pedig természetüknél fogva azonosulnak ezekkel, ha ebben senki nem akadályozza őket. A liberális politika tehát amolyan „akadálymentesítés” – érvek, tények, vélemények irtása, amelyek esetleg meghiúsíthatnák az ilyen „univerzális” értékek érvényesülését.

Nem tudta őket ebből a meggyőződésükből kigyógyítani sem a vérfürdőben végződött arab tavasz, sem az afganisztáni megszégyenülés, de a tömegesen érkező bevándorlók integrációjának látványos csődje sem. A nemzetközi baloldali sajtó a vasárnapi választási eredményhirdetést követő egyfajta idegösszeroppanásából ítélve még mindig nem érti, hogy legalábbis mi, magyarok, nem kérünk az ő „univerzális” igazságaikból.

Aki nem figyeli a nemzetközi sajtó riportjait, talán nem tudja, milyen mértékű dezinformációs hadjárat és gyűlöletkampány indult demokratikusan megválasztott kormányunk, vezetőink ellen a választásokat megelőző napokban. A skandináv televíziós csatornák olyan alpári hangnemű műsorokat sugároztak a magyar konzervatív értékek és vezetők ellen, amilyenektől szerintem a katonai sírokat döntögető román szélsőséges nacionalista söpredék is elpirulna. Az amerikai és európai baloldali sajtó magyarellenes írásai szinte kimerítették a népcsoportok elleni gyűlöletkeltés fogalmának minden lehetséges aspektusát. Nem túlzás azt állítani, hogy ezek a fanatikusok egyetlen lépésre vannak csak attól, hogy magyarellenes erőszakra buzdítsanak, mert ennél a retorikától verbálisan már nincs lejjebb.

Természetesen mindehhez önkéntesen és lelkesen asszisztált a magyar érdekek ellen mára rutinosan felszólaló hazai baloldali újságírógárda, ellenzéki véletlen politikusok és kultúrforradalmi lángban élő fiatal plüssanarchistáink is. A nemzetközi gyűlöletkampány hangulatkeltői között kiemelkedő szerepet játszott Hadházy Ákos, aki – úgy látszik – átvette a vezetést a Soros-szervezetek külföldi sajtónak kiküldött ajánlólistáján. Gondoljunk csak bele, milyen színvonalon tudósít hazánkról a liberális sajtó, ha egy Hadházy véleményét teszik meg mérvadónak. Annak a sehonnai embernek, aki a magyar Szent Koronától, államiságunk jelképétől néhány lépésre képes feltartani egy primitív, vulgáris tartalmú feliratot, egy olyan szintre lehúzva a magyar politikai diskurzust, amilyet itt Rákosiék óta nem láttunk.

Ami viszont teljesen megvadította a nyugati sajtót, az az volt, hogy a liberális világ-lelkiismeret új Greta Thunbergjét, Volodimir Zelenszkijt a választások után tartott beszédében állítólag megsértette újraválasztott miniszterelnökünk. Nem zavarja őket az a tény, hogy az ukrán elnök tudatosan, jól célzottan és tökéletes időzítéssel durván beavatkozott a parlamenti választásunkba, amikor még vasárnap is olyan hazugsággal ködösített, hogy Orbán Viktor támogatja az országában zajló háborút. Valahogy megszokta már a nemzetközi közvélemény, hogy a magyar belügyekbe bárki bármilyen ürüggyel beleszólhat, feltéve hogy ezzel az európai baloldal szekerét tolja. A jelek szerint a régi–új magyar vezetés nem kapta meg az üzenetet.

A magyarok vasárnap kinyilvánított válasza viszont nagyjából akként értelmezhető, hogy inkább küzdünk tovább Orbánnal, mint hogy ne adj isten egyszer egy Hadházy-féle kössön békét a nevünkben. Hogy tovább­ra is tárt karokkal várjuk a menekülők százezreit, még ha nem is kapunk ezért semmiféle köszönetet az ukrán vezetőktől. Uszítsatok hát tovább, a globális össz­tűz tovább erősíti és eltökéltebbé teszi a magyar összefogást. Nem ijedünk meg, nem hagyjuk magunkat zsarolni, nem vagyunk megvásárolhatók! Ez az a rész, amit Hadházy nem mondott el nektek.

(A szerző újságíró)  

Kapcsolódó írásaink

Domonkos László

Domonkos László

Napfény

ĀNézz ki az ablakon, mondta a telefonba április negyedik napjának reggelén egyik barátom. Azt hittem, lent áll az utcán. De rögtön folytatta: látod, mennyire másként süt a nap? Kapcsoltam

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Győztünk! És most mi a teendő?

ĀBíztunk benne, de nem reméltünk ekkora győzelmet, ami nyilván komoly feladatokat ró a kormányzó pártra az előttünk álló és elég zavarosnak látszó időkben