A. J. Guus Berkhout

Vélemény és vita

Az energiaátmenetet tapasztalt mérnökökre kell bízni (2.)

Élvezze tehát a mai kedvező klímát! A jövőben valamikor visszamegyünk egy újabb hideg időszakhoz. Készüljünk fel rá, mert az emberiség nem nagyon tűri a hideget

A természettudományi modellek alapelemei az oksági kapcsolatok. Az ok-okozati összefüggés azt jelenti, hogy ha a rendszert megzavarjuk (ezt nevezzük oknak), meg tudjuk jósolni a rendszernek az adott zavarra adott reakcióját (az okozatot, a hatást). Az oksági összefüggés tehát az ok és okozat kapcsolata. Az efféle kapcsolatok játszanak kulcsszerepet mindenféle elméleti modellben.

A legtöbb oksági összefüggésben azt tapasztaljuk, hogy a hatás egy része (a kimenet, az output) rendszerbemenetként (inputként) is fog funkcionálni. Ezt a jelenséget visszacsatolásnak nevezzük. A visszacsatolás az oksági összefüggéseket sokkal bonyolultabbá teszi, mert jelentősen erősítheti vagy gyengítheti a kapcsolatot. Bármilyen természettudományi modell felfogható lényegében az oksági kapcsolatok pozitív és negatív visszacsatolásokkal rendelkező hálózataként. A klímamodellek ideális példák erre. A megbízható modellek kidolgozása racionális gondolkodást és a valósággal való állandó összevetést igényel (lásd Feynmant). A vágyvezérelt gondolkodás itt halálos bűn.

Jelenleg két nagy – kiterjedt társadalmi hatással rendelkező – természettudományos oksági kérdéskör foglalkoztatja a világot:

1. Milyen módon és mennyire befolyásolja az emberi tevékenység (mint ok) Föld klímájának változását (mint okozatot)?

2. Milyen módon és mennyire befolyásolja az emberi tevékenység (mint ok) a mai Covid–19-világjárvány lefolyását (mint okozatot)?

 Mindkét kérdés bonyolult természettudományi folyamatokat foglal magában, amelyek tisztázásához még igen sok kutatásra van szükség. A nagy kérdés az, hogy az emberek nem értékelik-e túl magukat, ha azt gondolják, hogy politikai döntésekkel befolyásolható a Golf-áramlat változásainak hatása (az éghajlatváltozás esetében) vagy a vírusmutációk hatása (a világjárvány esetében). A kutatóknak szüntelenül kérdéseket kell feltenniük, és ezt a fajta a kritikus hozzáállást kell továbbítaniuk környezetüknek.

A nagy tudáshiány miatt az embernek el kell fogadnia az olyan természeti jelenségek elkerülhetetlenségét, mint az éghajlatváltozás és a vírusmutációk. A káros hatások azonban a lehető legkisebbre csökkenthetőek azáltal, hogy hatékony alkalmazkodási technológia fejlesztésére készülünk fel. A klímapolitikában egyre világosabbá válik, hogy az alkalmazkodás a járható út. Világjárvány esetén az alkalmazkodási intézkedések azt jelentik, hogy a fertőzést a járványlánc korai szakaszában az átvitelt blokkoló technológiák révén akadályozzák meg. A mérnököknek vezető szerepet kell betölteniük az alkalmazkodási politikákban. Például miért nem hallgatunk tapasztalt energetikai mérnökökre, mit mondanak a fenntartható energiajövő megvalósítható és megfizethető lehetőségeiről, és miért nem dolgoznak szakértő mérnökök olyan fejlett technológián, mint például az ionszűrő technológia, amely eltávolítja a levegőből a szennyezett aeroszolt a járványlánc korai szakaszában?

Klíma-, energia- és környezetvédelmi mérnökök. Az elmúlt évek éghajlati vitája kaotikus és inkoherens volt, mivel az éghajlatváltozás, az energiaátállás és a természeti környezet iránti aggodalom egyetlen átfogó politikában egyesült. Ez minden vitát rendkívül átláthatatlanná tesz. Hiszen tartalmilag nagyon különböző témákról beszélünk:

– Az éghajlatváltozás a természeti erők összetett kölcsönhatásáról szól. Ezt az emberek közül csak kevesen értik. Az előrehaladáshoz sok különböző tudományágra lesz szükség. Itt is nélkülözhetetlen a fejlett mérési technológia. Ehhez a klímakutatókkal szorosan együttműködő mérnökökre lesz szükség.

– Az energetikai átalakulás során egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a meglévő energetikai infrastruktúra leállításának sürgetése (az EU-politika) jelentős társadalmi–gazdasági visszaesést fog okozni. Az atomenergia a jövő kiemelkedő jelentőségű energiaforrása. A nagy kihívás itt egy észszerű átmenet. Nem a technikailag tudatlan politikusoknak, hanem a tapasztalt mérnököknek kell kulcsszerepet játszaniuk ezen az átmeneti úton.

– A természeti környezet elvárja a jó sáfárkodást. A levegőszennyezéssel, a vízszennyezéssel, az erdőirtással és a természeti erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmak teljesen jogosak. Emellett óriási mennyiségű hulladékkal kell szembenézni a bolygónkon, amikor majd – a viszonylag rövid élettartam miatt – évente több millió szélturbinát, napelemet és akkumulátorcsomagot kell leselejteznünk. A mérnökképzésben nagyobb figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra, amelyek megakadályozzák a káros anyagok természeti környezetbe jutását, valamint nyersanyagként való újrahasznosításának gazdaságilag vonzóvá tevő technológiáit.

A klímaváltozás tényeit tekintve a mérések azt mutatják, hogy a Föld lényegében a kis jégkorszak (1750) óta melegszik. A mérések azt is mutatják, hogy nincs klímavészhelyzet. A végzetes forgatókönyvek helytelensége eddig minden alkalommal bebizonyosodott. A szén-dioxid nem szennyezőanyag. Éppen ellenkezőleg, a szén-dioxid nélkülözhetetlen minden élethez a Földön. A több szén-dioxid a mezőgazdaságot is több terméshez juttatja. A szén-dioxid ezért igen hatékony fegyver a szegény országokban tapasztalható tartós éhínség ellen. Miért nem hallunk erről többet? És van még egy további pozitív klímaüzenet is: 1750 óta a globális felmelegedés nagyon előnyös az emberek és a természet számára. Élvezze tehát a mai kedvező klímát! A jövőben valamikor visszamegyünk egy újabb hideg időszakhoz. Készüljünk fel rá, mert az emberiség nem nagyon tűri a hideget.

A tudományos közösség növekvő kétségei ellenére a nyugati kormányok továbbra is a szén-dioxidot tekintik az éghajlatváltozás fő felelősének. A politikai hitvallás tehát az, hogy minden szén-dioxid-kibocsátást a lehető leghamarabb jelentősen csökkenteni kell (nettó nullakibocsátású társadalom). Micsoda naivitás! Ahogy már említettük, a nettó zéró politika kisebb mezőgazdasági hozamokat és hatalmas hátrányt jelent a nagyüzemi biotermelés korszakában. Megbízható energetikai infrastruktúránk elhamarkodott lecserélése közpénzből, erősen támogatott, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra: ostobaság.

Az elmúlt százötven év megmutatta, hogy a megfizethető és megbízható energia a kulcsa a jólétnek és a virágzó életnek. Hollandiában vannak például a világ legtisztább és legmegbízhatóbb fosszilis tüzelésű erőművei, de most mindezeket bezárják anélkül, hogy megfelelő tartaléklehetőségünk lenne. Nem meglepő, hogy az energiaárak egyre magasabbak, az infláció gyorsan emelkedik, és a polgárok szegényebbé és szegényebbé válnak. Mindezeken a politikai hülyeségeken felül most egy újabb zavart látunk: egy még ostobább kelet–nyugati háborút. A nyugati politikusok természetesen nem magukat fogják hibáztatni, hanem a klímaváltozást, ahogy már megszoktuk tőlük.

Ne feledjük, hogy a szél- és napenergia tárolására szolgáló, sokat dicsért hidrogénes megoldás akár hatvanszázalékos energiaveszteséggel is jár. (A hidrogén a természetben nem fordul elő, elő kell állítani.) Ez még drágábbá teszi a szél- és napenergiát. Ezen túlmenően, mivel a szélből és a napból származó, szakaszosan áramló elektromos energia aránya a meglévő villamosenergia-hálózatokban gyorsan növekszik, az elektromos autók nagyarányú elterjesztése: felelőtlenség.

Fókuszáljunk a jövő energiaforrására: az atomenergiára. Az atomerőművek viszonylag kis helyigényűek, nem okoznak levegőszennyezést és nem zajosak. Rendkívül megbízhatók, biztonságosak, és nemcsak megfizethető áramot, hanem megfizethető, magas hőmérsékletű gőzt is biztosítanak. Ráadásul a hulladékprobléma nemzetközileg nagyon jól szabályozott. Az előrehaladás gyors.

 A harmadik generációs nukleáris reaktorok, amelyek most kerülnek forgalomba, körülbelül 1500 MW kapacitással rendelkeznek (az új EPR-reaktor Finnországban akár 1660 MW), és ezt a teljesítményt az esetek 95 százalékában magas ellátásbiztonság mellett adják le. Egy nagy szélturbina 10 MW teljesítményű, és ezt a teljesítményt csak az idő 30 százalékában biztosítja, nagy ellátási bizonytalanság mellett. Tehát körülbelül 500 helyigényes, a tájat eltorzító, zajos, nagy ellátási bizonytalansággal rendelkező szélturbina tudja csak a nagy ellátásbiztonságú, kis helyigényű, csendes atomerőművet helyettesíteni. Az olyan sűrűn lakott országokban, mint Hollandia, ez nem lehetséges. A szél legfeljebb jelentéktelen mellékszereplő. Ugyanez vonatkozik a természeti tájak napelemekkel történő bevakolására is.

Van még egy pozitív hírem is az atomenergiáról. Már készülőben vannak a legújabb kis reaktorok (SMR), amelyek egyfajta újratölthető, óriási akkumulátorként működnek. És még jobb hír, hogy a kiváló tóriumreaktor is hamarosan megérkezik. Az efféle típusú reaktorok az energiaellátottságot illetően az emberiség aranykorához vezethetnek.

Megkerülhetetlen, hogy szóba ne hozzam Frans Timmermans EU-alelnök tiszteletbeli doktori kitüntetését. Ez a politikus szinte mindent elkövetett, hogy politikai ambíciói érdekében visszaéljen a tudománnyal. Minduntalan összekeverte a tudományos igazságfeltárást és a politikai hatalomépítést. Mindez egy olyan harmadosztályú klímaelmélet dicsőítéséhez vezetett, amely semmiben sem felel meg a természeti megfigyeléseknek – vagyis tudományosan téves –, és ez a téves elmélet olyan klímapolitika bevezetéséhez vezetett, amely Európát energiaválságba döntötte. Az előidézett energiaválság pedig Európát negatív társadalmi-gazdasági spirálba sodorta. Ukrajna orosz inváziója olyan időszakban történik, amikor a sérülékeny energiapolitika miatt az EU tárgyalási pozíciója rendkívül gyenge.

Egy igazán fenntartható jövő felé a társadalom útját az egyetemek szolgálják azzal, hogy új tudományos ismereteket hoznak létre és adnak át hallgatóiknak. Mára a minőségi egyetemek egyedülálló gazdagság forrásává váltak mindazokban a régióban, ahol megtelepedtek. Minél magasabb az elért tudományos szint, annál nagyobb a hozzájárulás a jóléthez. Az egyetemeknek ezért mindig támogatniuk kell a kiválóságot. Ez azt jelenti, hogy nem szabad megelégedniük a tanulással, hanem – tudományos szakterületükön – vezető szerepre kell törekedniük. Ez azt is jelenti, hogy az egyetemeknek ideológiai és politikai célok nélküli közösségeknek kell lenniük. Emiatt mindennél fontosabb, hogy az egyetemeken a véleménynyilvánítás és a kutatás szabadságának elvei semmilyen körülmények között ne lehessenek megkérdőjelezhetők. Az egyetemeknek távol kell tartaniuk a politikát az egyetem kapujától, és soha ne adjanak díszdoktori címet hatalmon lévő politikusnak.

Itt az ideje, hogy nyílt klímavitát indítsunk olyan kellemetlen kérdésekkel, mint például:

1. Valóban válságot jelent-e a jelenlegi globális felmelegedés?

2. Valóban a szén-dioxid a nagy bűnös?

3. Valóban hozzájárul a masszív fatüzelés a globális felmelegedés csökkentéséhez?

4. Miért nem egyezik a „tudományosan megalapozott” klímamodellek eredménye a valós megfigyelésekkel?

5. Miért támogatják még mindig az egyetemek a zöldenergia-politikát, miközben az súlyos szegénységhez vezet? Miért nem szorgalmazzák az egyetemek a nukleáris technológia bevezetését? Miért tiltották be az efféle vitát az ENSZ 26. klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban? (A CLINTEL javasolta ezt az IPCC-nek  – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, de az közömbös maradt.)

Végül bármely energiaforrás költségének és hasznának megítéléséhez a teljes láncolatot kell figyelembe venni: az energiatermelő létesítmény megépítésétől kezdve egészen az energiafogyasztásig. A láncolat egyetlen szegmensének esetleges kedvező tulajdonságát soha nem szabad az adott energiaforrás melletti döntő érvként kiragadni.

(A szerző geofizikus professzor emeritus, a CLINTEL elnöke, a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia tagja)

Fordítás: Szarka László Csaba geofizikus-mérnök, az MTA rendes tagja, a CLINTEL (Climate Intelligence) magyarországi követe

Kapcsolódó írásaink

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Kik az ellenfelek Ukrajnában?

ĀA harc a befolyási zónák átrendezéséért folyik, azért, hogy az egypólusú világrend át tudja-e adni a helyét egy multipoláris hatalmi erőtérnek.

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

Terv

ĀEgyre lemondóbb tekintettel meredt a konyhaasztalon egy „Take your time” feliratú, méregzöld golyóstoll mellett árválkodó üres papírra