G. Fehér Péter

Vélemény és vita

Blama

Liz Truss moszkvai látogatása egy régebbi emléket idéz fel bennem. A londoni diplomácia vezetője ugyanis egy általános iskola földrajzvizsgáján simán megbukott volna az orosz fővárosban a napokban nyújtott teljesítménye alapján

álláspont

A közép-európai országok NATO-csatlakozása kínálta alkalomból egy magyar újságíró csapat látogatott Londonba. Csoportunkat egy belga ezredes gardírozta, aki a helyi NATO-központ kommunikációjáért felelt. A vizit végén fáradozásait egy Magyarországot bemutató, reprezentatív fotóalbummal honoráltuk, amelynek belső borítóján egy stilizált Európa-térkép volt, országokat, városokat a grafikán nem jelölték, csak a nagyobb folyókat.

Az ezredes a térképet látva megkérdezte: ugye, önök itt vannak valahol, és rámutatott Románia fekete-tengeri partvidékére. Gyorsan korrigáltuk a bizonyára nem a földrajztudomány nagydoktori címére pályázó főtisztet, aki ezek után megkérdezte: „De akkor önöknek hogyan van tengere?” Sajnálatunkat fejeztük ki szárazföldi létünk miatt, de a belga csak nem akarta elengedni a témát. „És akkor hogyan van önöknek flottájuk?” Újabb sajnálkozás, de azért a dunai flottillát „belengetve” próbáltuk az egyre nagyobb zavart okozó miniinterjú feszültségét oldani. A tiszt ekkor hóna alá csapta az albumot, és „milyen érdekes” felkiáltással, állát dacosan előre szegve, szinte megsértődve, gyors léptekkel távozott. Majdnem mi kértünk bocsánatot.

Tudtuk, persze hogy tudtuk, hogy a mienknél szerencsésebb sorsú országok polgárainak, az ő szóhasználata szerint, a keleti blokk határainál véget ér Európa. Azért titkon, lelkünk mélyén reménykedtünk, hogy a legmagasabb döntéshozó szinten lévő politikusok mégsem a bukaresti repülőjáratra ülnek fel, ha Budapestre akarnak utazni. A dolgok jelenlegi állása szerint ebben a jövőben sem lehetünk biztosak.

Liz Truss ugyanis moszkvai tárgyalásai során felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza az orosz földön lévő erőit az ukrán határtól. Erre Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megkérdezte brit kollégáját, hogy elismeri-e Oroszország szuverenitását Voronyezs és Rosztov felett. Vagyis, hogy a kérdéses területek Oroszország részei, és ezért a honi haderő ott nyugodtan állomásozhat. Beugratós kérdés, nem vitás. A válasz megdöbbentő volt. Liz Truss: az Egyesült Királyság soha nem fogja elismerni Oroszország szuverenitását Voronyezs és Rosztov felett. Vagyis a brit diplomácia first ladyje összekeverte az Ukrajnától elszakadt luhanszki és donyecki területeket az Oroszország részét képező térségekkel. Ez aztán a blama.  

Trusst otthon azzal vádolták, hogy nem volt eléggé felkészült. Ez a dolgoknak a pozitív módon elfogult megközelítése. Közelebb járunk az igazsághoz, ha azt állítjuk, hogy Trussnak fogalma sem volt, hogy miről tárgyal, és mindehhez járult még a brit gyarmati birodalomból örökölt arrogancia is. Lavrov pedig feltörölte vele a padlót, ahogy tette ezt majdnem napra pontosan egy éve Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselővel is.

Ez az állapot aligha fog változni mindaddig, amíg a Nyugat meghódítandó területként és nem partnerállamként viszonyul Oroszországhoz és semmibe veszi Moszkva biztonságpolitikai érdekeit, valamint felesleges fáradozásnak tartja a másik fél mozgatórugóinak mélyebb megismerését. Már többször idéztük néhai Habsburg Ottónak térségünkkel kapcsolatos megnyilvánulásait. A volt osztrák–magyar uralkodóház sarja a Zürichi Egyetemen tartott egyik előadásában kijelentette: a második világháború után a kontinens legnagyobb hatalma Oroszország lett.

Ez a realitás.

(A szerző lapszerkesztő)  

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Gyalázat

ĀFricska. „A kormányra robbantották a 7,2 milliárd eurós jogállamisági bombát” – írja a Napi.hu

Boros Imre

Boros Imre

Nyugat és az orosz birodalom

ĀNyugaton (Anglia, Franciaország) már régen felszámolták a szakralitás maradványait, uralkodókat gyilkoltak, miközben Oroszország és szövetségesei nem csak formálisan őrizték a szakrális hagyományokat