Rab Irén

Vélemény és vita

Igaz vagy nem igaz? Egy fake news nyomában

A dpa (Deutsche Presse Agentur) világnézetileg pártatlan hírügynökség, a magyar MTI német megfelelője. Etikai szabályzata kimondja, hogy csak tényeken alapuló híreket szabad közölni, hogy az olvasók befolyásolás nélkül, önállóan tudjanak véleményt alkotni. A dpa nem manipulál. Az újságíróknak úgy kell fogalmazniuk, hogy mondandójuk teljes egészében megfeleljen ennek az etikai álláspontnak, és összes felhasznált információjuk visszakereshető legyen. A szigorú előírásoktól bizonyos esetekben el lehet térni. Kiskapu csak a társadalmilag fontos konfliktustémákra nyílik, de a dpa azonnal le is védi magát: ilyen esetekben nem rendelkezik a tényellenőrzéshez szükséges elegendő információval.

Például nem hallotta és/vagy nem olvasta Orbán Viktor évértékelő beszédét. Nem tudnak ott a cégnél magyarul, ezért megbízható budapesti tudósítójukra hagyatkoztak. A tudósító pedig az egyórás beszéd legfontosabb elemének azt a mondatot találta, ami el sem hangzott. Nevezetesen, hogy Magyarország esetleg kilép az Európai Unióból. Erre építette fel a tudósítását, ez lett a szalagcím, amit az érthetőség kedvéért kiegészített azzal, hogy bár Orbán Viktor már sokszor intézett éles támadásokat a „brüsszeli bürokraták” ellen, de a kilépéssel kapcsolatos fenyegetések eddig nem voltak az eszköztárában.

A szövegben aztán kicsit finomítottak ezen, idézőjelbe téve néhány valóban elhangzott mondatot. A hangsúly azonban a „jobboldali nacionalista” Orbán toleranciakövetelésén volt, amit a tudósítás ultimátumként értékelt. Ha Brüsszel és Berlin nem enged, akkor „útjaink szétválnak” – adták a magyar kormányfő szájába a saját verziójukat. A beszédben szó sem volt ultimátumról, csak egy egyszerű toleranciaajánlatról, hogy fogadjuk el egymást úgy, ahogy vagyunk. Magyarország nem akar olyanná válni, mint Nyugat-Európa, és a magyarok sem várják el a Nyugattól, hogy menekült- és családpolitikájukat átvegyék.

„Az Európai Uniónak csak akkor van jövője, ha az egyre növekvő kulturális elidegenedés ellenére is együtt tudunk maradni. A magunk részéről mi egyben akarjuk tartani az Európai Uniót” – mondta szó szerint Orbán Viktor. De úgy tűnik, nemcsak a nyelvünk, hanem a gondolkodásmódunk is nagyon más. A magyar kulturális hagyományban a másság eltűrése, elfogadása hatalmi kényszerítés helyett, azaz az igazi tolerancia mindig alapértéknek számított.

Mintha más el sem hangzott volna ebben a nagy ívű, államférfihoz méltó beszédben, amit többször kell meghallgatni ahhoz, hogy minden rétege átjöjjön, érthetővé váljék. Bár a miniszterelnök elsősorban az elmúlt évek gazdasági eredményeit és belpolitikai harcait értékelte, nem pusztán évértékelő vagy kampánynyitó beszéd volt ez. Hallgathatták volna a brüsszeli politikusok is, hogy ráérezzenek, milyen valós veszélyek fenyegetik kontinensünket.

A Nyugat-Balkán és Ukrajna puskaporos hordó, a migrációs krízis nem csillapodik, az uniós energiapolitika energiaválságot, inflációt generál, és még mindig nyakunkon a világjárvány. Európa vezetői nem látják, vagy nem akarják látni, hogy veszélyben Európa keresztény jövője, egyáltalán a puszta jövője is. A négy pontba szedett problémahalmazt a kormányfő nemcsak átfogóan felvázolta, hanem megoldásokat is kínált rájuk, példaként állítva a „magyar modellt”.

A dpa nagy hírügynökség, külföldi helyszíneken ezernél is több alkalmi vagy állandó tudósítója van, így Budapesten is. A tudósító még aznap este elkészült az anyaggal, és a dpa vasárnap reggelre összes médiapartnerét megszórta az elkészült anyaggal. Azok átvették, és habitusuk szerint kiegészítették, de óvatosságból hivatkoztak a forrásra, a hírügynökségre. A szöveget a dpa a szerző nevének megemlítése nélkül közölte. Magyar ügyekben amúgy a MÚOSZ-szal és a Független Médiaközponttal jó kapcsolatot ápoló, szélsőségesen Orbán-ellenes Gregor Mayer szokott tudósítani.

A dpa-t nem különösebben érdekelte maga a beszéd, az csak apropó volt, újabb „bizonyíték” a miniszterelnök EU-ellenességére, aki népe ellenében is képes cselekedni, hiszen – a cikkben leírtak szerint – a magyarok nagy többsége elkötelezett az unió mellett. Nem a beszéd érdekelte őket, hanem az, hogy mit lehet belőle kiragadni az Európai Unió Bírósága február 16-i várható ítéletének igazolására.

A bíróság arról hirdet majd ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat. Az ítéleten nem most törik a fejüket a hálózatba bekötött bírák, az már régen elkészült. Elfogadtatni az igaz­ságtalanságot és jogtalanságot, na, ahhoz kellett a médiahátszél. A magyarok, egészen pontosan az Orbán Viktor személye ellen hangoló legújabb fake news.

A német médiával vívott igaz háborúnk következő fázisába léphetne, ha a Magyar Állam vagy egy bátor, vállalkozó ügyvéd pert indítana a dpa ellen hírhamisítás miatt, amint azt Petry Zsolt is tette múlt év tavaszán. Akkoriban futott a szivárványoscsalád-kampány Euró­pa-szerte, és a magyar válogatott kapusa, Gulácsi Péter tenyerére festett ikonnal kampányolt az érzékenyítő, politikai célú kampány mellett.

Emlékszünk rá, Petry interjút adott a Magyar Nemzetnek, amiben védelmébe vette Gulácsit, hiszen szerinte nem tett mást, mint hogy elmondta egy dologról a véleményét. „Hogy mégis mi késztethette Pétert arra, hogy kiálljon a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett, nem tudom. Én biztos, hogy nem kavartam volna fel az indulatokat az ő helyé­ben” – mondta szó szerint a Nemzetnek, amit a dpa tudósítója már kicsit átformált, pont olyanra, ami elegendő volt ahhoz, hogy a kapusedzőnek berlini sportklubja felmondjon.

„Petry idegengyűlölő és migrációellenes kijelentéseket tett, kifogásolta, hogy Gulácsi a Lipcsében játszik, olyan egyesületben, amelyik támogatja a melegházasságot.” Petry beperelte a német hírügynökséget hitelrontásért és hírhamisításért, amit a frankfurti bíróságon első fokon meg is nyert. Az ítélet értelmében a dpa valamennyi médiapartnerének el kellett távolítani a Petryt lejárató cikkeket on­line felületeikről.

Mert azzal nem sokat érünk, hogy tiltakozó leveleket küldünk szerteszét a németországi médiába, a lokális vagy országos, hamis hírt terjesztő újságoknak. Elnézést nem fognak kérni, hisz a hír szent, vélemény szabad. Jó esetben olvasói levélként megjelentetnek pár sort belőle saját szájízük szerint, de az ilyen levelek legtöbbször a szemétkosárban landolnak. A hamis tudósítás pedig letörölhetetlenül ott kering a világhálón, évek múlva is, ékes bizonyíték gyanánt. Mert ki fog emlékezni arra, mi is volt az igazság?

A német médiával vívott igaz háborúnk a következő fázisába léphetne. 

(A szerző történész)  

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Eszement

ĀFricska. „Ezt a szivárványkoalíciót, úgymond, a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat, ezt mi a szövetségben külön-külön képviseljük.” Ezt tudta mondani Márki-Zay Péter főállású elmeháborodott

Korompay Csilla

Korompay Csilla

Egy házalókarrier vége

ĀÖnéletrajza szerint Márki-Zay Péter kanadai tartózkodása kezdetén öt hétig telefonszolgáltatással házaló ügynökként dolgozott