Korompay Csilla

Vélemény és vita

Ne nézz szét!

Elképesztően ironikus, hogy a zöldliberális elit hetek óta egy olyan szatíráért rajong, amely akár róla is szólhatna. Sőt valójában inkább róla szól. Ám ezt nem veszi észre

álláspont

Óriási felhajtással, karácsonykor tűzte műsorára a Netflix a Ne nézz fel! – Don’t Look Up című filmet, amely azóta folyamatosan előkelő helyet foglal el a nézettségi, illetve a népszerűségi listán, és máris számtalan díjra jelölték. A sztori lényege, hogy két csillagász próbálja figyelmeztetni az emberiséget egy közelgő üstökösre, amely el fogja pusztítani a Földet, de az amerikai elnök asszony – aki természetesen nő létére is Trump paródiája – közömbösen fogadja őket, a média komoly fenntartásokkal és gúnyos lenézéssel kezeli a tudósokat, a világ pedig megosztottá válik, vannak, akik hisznek az egyértelmű bizonyítékokkal rendelkező tudósoknak, mások indokolatlan pánikkeltésről beszélnek, sokan pedig egyszerűen tagadják az üstökös létezését, még akkor is, amikor már szabad szemmel látható a közeledő égitest – erre szerintük az a megoldás, hogy „ne nézz fel”.

A szatirikus sci-fi az emberiség nem zöldliberális részének a „klímakatasztrófához” való, szánalmasan ostobának tartott hozzáállását figurázza ki, meglehetősen szájbarágósan és még a műfajhoz mérten is kissé túljátszva… Célunk azonban nem a neves szereplőgárdát felvonultató, már most is gyakorlatilag kultfilmként kezelt mozi kritikai elemzése, csak szeretnénk megjegyezni, hogy míg a klímaváltozás folyamatainak előrejelzésével kapcsolatban maguk a kutatók is homlokegyenest eltérő állásponton vannak, akad a világban néhány olyan, egyértelműen létező veszélyforrás, amelynek felismeréséhez nincs szükség bonyolult csillagászati számításokra. Elég lenne nézni. Nem is fel, hanem csak körül.

Itt vannak például a tömeges népmozgások, amelyek drámai következményeit Európa sok városában már csak azok nem veszik észre, akik csukott szemmel járnak. A messziről érkező, asszimilációra képtelen vagy legalábbis csöppet sem vágyó százezrek és milliók, a párhuzamos társadalmak kialakulása, a közbiztonság rohamos romlása, a drogok és az azokat terjesztő bűnszervezetek térnyerése, a terrorcselekmények, a szociális rendszer túlterhelése, a keresztény kultúra fenyegetettsége – ezek azok a tények, amelyekről beszélve egy szakember a nyugati, EU-konform médiában pontosan olyan reakciókkal szembesül, mint a film csillagászai. Noha ezen jelenségek bizonyításához – és annak belátásához, hogy minél több bevándorló jön, annál inkább romlik majd a helyzet – távcső sem kell.

Persze a Netflix célja nem az igazság terjesztése, sőt a streamingszolgáltató gigacég különösen hatékony eszköze a félrevezető tudatformálásnak, akár a BLM-történelemhamisítás, akár az LMBTQ-propaganda tekintetében. Elképzelhetetlen például egy olyan szatíra műsorra tűzése, amelyben a történész arról igyekszik meggyőzni a bárgyú mosolyú hallgatóságot, hogy az emberiség legnagyobb uralkodói, hősei és felfedezői NEM voltak mindannyian feketék. Ugyancsak abszolút valószínűtlen, hogy egy Netflix-mű azokat tegye nevetségessé, akik szerint az ember szabadon váltogathatja a nemét, akár naponta.

Ne nézz szét, akkor nem látod az utcán randalírozó migránsbandákat – javasolnák a soha adásba nem kerülő vígjátékban. Egy másikban a szerencsétlen balek genetikus reményvesztetten arról magyaráz a röhögéstől fetrengő közönségnek, hogy biológiailag az ember vagy nő vagy férfi.

Csakhogy a teljes valóság szatíraként sem eléggé vicces. A zöldliberális társadalom pedig sosem fog azért fizetni, hogy önmagát nevethesse ki.

(A szerző főmunkatárs)

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Egy dal

ĀFricska. Egy valóban drámai önvallomás a Józsefvárosi Újságból, a mondatok árnyában benne van minden, amiben élünk, de legfőképpen az, amiben „ők” szeretnék, ha élnénk!

Bogár László

Bogár László

Kapitalizmus

ĀVan valami diszkrét bája annak, hogy bár a választási kampányban mindenről esik szó, ami hamis pótcselekvés és politikai pornográfia, azonban a lényegről abszolút nem