Vélemény és vita
A halottgyalázó
Az ünnepek elmúltával mégiscsak illendő az új évet valami jó ügy megmutatásával elkezdeni
álláspont
Így tehát a mindenkori örömhír, Jézus születése közelében büszkén vehetjük elő Rétvári Bence minapi összegzését a magyar családpolitikáról. Hasonlóképpen büszkék lehetünk arra, hogy a korábbi családügyi miniszter, az államfői tisztségre jelölt Novák Katalin emberi tulajdonságai, szakmai hozzáértése által egy olyan szerkezetet hagyott ránk, ami mai Európánkban példa nélküli. Sehol másutt nem mondhatják el, hogy sikeres a kormány családpolitikája, és nő a gyerekvállalási kedv.
Európa nagyobbik, nyugati részén dübörög az önzés, az erőszakos ostobaság és a lustaság. Ennek legsúlyosabb következménye a társadalom elöregedése és a gyermekvállalás hiányában bekövetkezett munkaerőhiány. A derék Brüsszel és a nagy uniós súgómágnás, Soros ezért a munkaerőimportot, azaz a szegényebb országokból beözönlő migránsok befogadását erőlteti. Ez lényegében rabszolga-kereskedelem. Ráadásul mintha ehhez az újmódi rendszerhez szorosan hozzátartozna az európai kultúra, vagyis a zsidó-keresztény értékek és hagyományok elpusztítása, feladása. Az idegen, leginkább harcias muszlim tömegek lassan elfoglalják az üresen hagyott szakrális tereket.
Európa józan népei azonban nem kérnek ebből. Éppen a magyar családpolitika példázza, hogy miként lehet önfeladás nélkül tovább éltetni egy nemzetet. Rétvári Bence cáfolhatatlan tényekkel és számadatokkal alátámasztva fogalmazta meg, hogy miként segítették az állami családtámogatások például azt, hogy tíz év alatt a Bokros-csomag előtti szintre emelkedjen vissza a gyermekvállalási kedv.
Az ezt jelző arányszám mutatja meg, hogy két felnőttnek átlagosan hány gyermeke születik. 2021-ben ez 1,59 volt, 1995-ben pedig 1,57. Utoljára 1979-ben nőtt természetes úton a népesség, vagyis akkor volt kettő feletti. A számkavalkád legszomorúbb darabja a 2008-as adat, a Gyurcsány–Bajnai-féle kormányzás idején soha nem látott alacsony szintre, 1,2-re esett vissza a gyermekvállalási kedv.
Az Orbán-kormány hisz a családokban. Mindent megtett azért, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek, a családok segítséget kapjanak a gyerekneveléshez, az otthonteremtéshez, egyáltalán, a jobb anyagi körülmények megteremtéséhez.
A magyar baloldal azonban ócska prostituáltként kiszolgálja a romlott, a saját kényelmes életébe belelustult Európai Uniót. A parlamenti választásokra készülő magyar ellenzék, élén az ultraliberális Gyurcsány Ferenccel és átmeneti bábjával, a félnótás Márki-Zay Péterrel mindent eltörölne, ami a magyarság megmaradását segíti: a rezsicsökkentést, az adórendszert, az illegális migránsok megállítását és a hagyományos – apából, anyából gyerekekből álló – családokat óvó gyermekvédelmi törvényt.
Az ugyanis nem engedi a gyerekek szexuális fejlődését befolyásoló, például a nemváltoztatást népszerűsítő propagandát. Márki-Zay ostobaságnak nevezte ezt, a gyerekek nyakába öntené a gendermocskot. Az már szinte természetes ezek után, hogy a baloldal kormányfőjelöltje kapásból engedélyezné a melegházasságot.
Márki-Zay újévi hablatyolásában eljutott a halottgyalázásig: a Fidesz-szavazó nyugdíjasokat megtizedelte a covidjárvány. Ez neki jó, mert az ellenzékkel szimpatizáló fiatalabbakat nem. Hát nincs határa nála az ostoba részvétlenségnek? Mikor küldik már el elvtársai ezt a hülyét a francba?
Szerencsére ennek az eszmevigécnek egyre a kevesebb az esélye arra, hogy gazdái elképzeléseit valóra váltsa. A magyar nép döntő többsége ugyanis nem buta, de a választásokig hátralévő hónapokban talán minden eddiginél jobban észnél kell lennünk.
(A szerző vezető szerkesztő)