Provokáció!

„A (kárpátaljai állandó állomáshelyére) most hazatérő 128-as dandár megvédi Ukrajna határait, és szükség esetén egymaga cafatokra veri a Magyar Honvédséget” – fenyegette meg hazánkat Pavel Zsebrivszkij. A donecki polgári-katonai közigazgatás korábbi elnöke szerint ugyanis Magyarország szemtelen politikát folytat Ukrajna ellen.

Ukrajna így soha nem lesz a nyugati védelmi szövetség tagja, ha még csak az előszobáig sem jutva, sőt még mindig a lépcsőház legalján kódorogva már egyik leendő szövetségesének hadseregét akarja cafatokra verni. Kijevnek a tanulást az elemi iskola első osztályában kellene kezdenie, de lehet, hogy már ez is túl magas szint lenne az ukrán politikai elitnek. Ha be akarnak lépni egy szervezetbe, legalább igyekezzenek annak alapszabályát megfelelően értelmezni.

Márpedig a NATO bázisdokumentuma kimondja: bármely tagállam ellen intézett külső fegyveres támadást az egész szövetség ellen indított akcióként kell értelmezni, és a megtámadott felet kollektíven meg kell védeni. Persze, tudják ezt Kijevben is. Fogadni lehet, hogy kívülről fújják a washingtoni szerződés összes pontját. Azon sem lepődne meg senki, ha az iskolákban a dokumentumot kötelező tananyaggá tennék. Mert hiszen Ukrajna pont ezért akar belépni a katonai szövetségbe, hogy a „Nagy Testvér” esetleges támadását a NATO kollektív védelmének elve alapján lehessen megállítani és két elszakadt délkelet-ukrajnai területet visszaszerezni.

Ambiciózus tervek, de ezek valójában az álomvilágba, semmint a realitások szférájába valók. A Nyugat inkább felfegyverzi Ukrajnát, hogy adott esetben védje meg magát, ahogy tudja, de egyetlen katonát sem akar Kijev érdekében a „keleti fronton” feláldozni. Világosan megmondták Kijevnek, hogy belátható időn belül nincs realitása a NATO-tagságnak.

Még akkor sem, ha Joe Biden legutóbbi, Vlagyimir Putyinnal folytatott videóbeszélgetésében kijelentette, hogy Ukrajna felvétele Kijevre és a katonai szövetségre tartozik. Az amerikai és az orosz elnök ezzel el is beszélt egymás mellett, Putyin ugyanis éppen ellenkezőleg, garanciát akar kapni arra, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak, területe nem válik az Oroszország elleni felvonulás színterévé, és a nyugati szövetség figyelembe veszi a Kreml biztonsági szempontjait.

És akkor jön Volodimir Zelenszkij, aki minapi brüsszeli kiruccanásakor éppen a szövetség főhadiszállásán kijelenti: Ukrajna egy nagyszabású orosz támadás esetén a NATO számára „előretolt állás” lesz annak ellenére, hogy nem tagja a katonai szövetségnek. Az ukrán elnök ennél provokatívabb, felelőtlenebb mondatot nem is ejthetett volna ki a száján.

Úgy akarta beállítani a helyzetet, mintha a katonai szövetségnek és hazájának közösen kellene felelősséget vállalnia Ukrajna területi integrálásáért, és ha kell, komoly áldozatot hoznia. Persze a NATO is szeretné a befolyását kiterjeszteni keleti irányba, de kérdéses, hogy ezért milyen mértékű kockázatot és mekkora áldozatot vállalna. Annyit és olyan nagyot, mint amilyet Ukrajna elvárna, biztos nem. Viszont a Moszkvával való huzakodás során az ilyen kijelentéseknek rossz végük is lehet, főleg akkor, ha a Kreml egyszer úgy érzi, hogy a szlávok ősi szállásterülete, az oroszok legközelebbi rokonai véglegesen „átcsúsznak” a másik oldalra.

Talán érdemes lenne a néhai Habsburg Ottó szavait megszívlelni: Oroszországot komolyan kell venni.

(A szerző lapszerkesztő)