Bertha László

Vélemény és vita

Vírus és harag

A koronavírus újabb variánsának terjedésével és az esetszámok folyamatos emelkedésével több ország is kemény szigorításokat vezetett be a relatíve magas átoltottság ellenére, ami egyre több ember tűréshatárát súrolja az európai nagyvárosokban

A járványhelyzettel párhuzamosan a pszichés hatásokra is nagyobb figyelmet kellene fordítani. Ezt az egyensúlyt egyelőre sikerült megőrizni a magyar járványintézkedésekben.

A napi esetszámok rekordokat döntenek Európa-szerte, ez pedig az egészségügyi helyzet normalizálása érdekében újabb és újabb intézkedéseket követel a kormányoktól. A mintegy két éve húzódó válság azonban a társadalom számára egyre megterhelőbb, nemcsak anyagi, hanem pszichés értelemben is. A védőoltások melletti kampány fontos és szükségszerű, ám az ezzel párhuzamosan meghozott szigorú intézkedések kontraproduktív hatást válthatnak ki, ahogyan az több nyugat-európai nagyvárosban is megmutatkozott. Jól láthatóan egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt, avagy az észszerűség határát a korlátozások tekintetében. Egyre inkább az egyensúlyból való kizökkenés példájául szolgál Ausztria esete is, ahol hétfőtől a járványügyi helyzetre hivatkozva a tavaly év végihez hasonló teljes leállás lépett érvénybe. Mindez magában foglalja a szállodák, a vendéglátó egységek, a kulturális létesítmények és az összes kereskedelmi egység bezárását.

A zárlat jelenleg nemcsak az oltatlanokat, de az oltottakat is érinti, ami sokak számára érthetetlen. Ezen szigorítások és a jövő év februártól elrendelt kötelező oltás hatására a hétvégén több tízezer ember vonult utcára Bécsben. Hasonló méretű demonstrációkhoz vezettek a szigorítások Berlinben, Brüsszelben, valamint Rotterdamban is, az utóbbi két városban pedig az erőszaknak sem tudtak gátat szabni.

Az oltásellenes hangok felerősödése egyre hangsúlyosabban jelenik meg Nyugat-Európában, ami nem csak az oltásellenes politikai csoportosulásoknak, de részben a gyenge felhatalmazással bíró kormányok következetlen kommunikációjának és járványkezelésének is köszönhető. Be kell látni, hogy az oltás nem csodafegyver, hanem egy szükségszerű eszköz ahhoz, hogy visszaszorítsuk a súlyos megbetegedések és ezáltal a halálesetek számát, ahogyan az az egyre többször emlegetett Gibraltár esetében is megvalósult. Az oltások hatékonyságának igazi fokmérője ugyanis nem az új fertőzöttek számában, hanem a súlyos megbetegedések és az elhalálozások alacsony számában keresendő.

 Az oltásellenes hangokig persze nem kell a szomszédos Ausztriáig mennünk nekünk, magyaroknak sem, hiszen hazánkban is gyorsan meghonosodott a baloldal politikájának köszönhetően, amely már a vakcinabeszerzések idején is álhíreket és hazugságokat terjesztett az oltóanyagokról, folyamatosan nehezítve az ország védekezését. Magyarországon azonban eddig nem sikerült úgy felkorbácsolni a közhangulatot, ahogyan az Nyugat-Európában látható. Ennek elsődleges oka, hogy a magyar kormány járványkezelése nem a drasztikus, hanem az észszerű, mértékletes intézkedéseken alapul.

Magyarországon emellett a nemzeti konzultáció révén a társadalmi elvárásokat is sikerült becsatornázni, amiből világosan látszik, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek a polgárok biztonság- és szabadságérzetével is összhangban vannak.

(A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője)

Kapcsolódó írásaink

Bogár László

Bogár László

Van-e élet az EU-n kívül?

ĀBezzeggyerekből fekete bárány és ehhez hasonló címekkel egyre gyakrabban találkozhattunk a globális médiában az elmúlt évtized során

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

Fény

ĀDe jó is volna, ha valaki várná őt otthon, amikor hazaér a munkából, és nem az üres lakás fogadná! A konvektor hiába van bekapcsolva nappal is, hiszen J. Károly kicsit fázós természetű, mégis hiányzik a melegség