Vélemény és vita
Nyomasztó
Fricska. Egy különös, de annál jellemzőbb laudáció Tamás Gáspár Miklósról, aki a minap a Magyar Filozófiai Társaság életműdíjat kapta meg
„Nyomasztó szellemi fölényét akkor is érezni kényszerülünk, ha aktuálisan éppen nem értünk egyet vele” – írta méltatásában Perecz László TGM-ről. Nevezett közgondolkodó már a rendszerváltozás pirkadatában bekerült a parlamentbe amúgy „függetlenként”, mellényben és sétapálcával pózolt, mint egy konzervatív úriember, aztán az SZDSZ tagja és gyűlöletretorikusa lett.
Utóbb őket is elhagyta akkor, amikor már minden józan ember számára világos volt, hogy a magyar vadliberalizmus nem biznisz. Most éppen amolyan anarchomarxista. Politikai elemzéseket ír, nem rossz nyelvezettel, általában a konzervatív kormányok elleni gyűlölettől átitatva, tézisei zavarosak, talán még maga se hiszi el őket.
Ettől függetlenül ő maradt a ballib értelmiség ikonja, immáron életműként. Nyomasztó. Mert ők szeretnék vezetni az ország szellemi életét.
