Jogállami próbák

Ahogyan anno Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, annak kiszivárogtatása, nem szólva mindezek utóéletéről, a rendőrterrorról, az október 23-i brutális vérfürdőről, a törvénytelenül feloszlatott Kossuth téri tüntetésről, a Deák téri szemkilövetésről és lovasrohamról, a gumigolyózáporról. Mindezek sajnos máig megosztják a társadalmat.

Önmagában is elborzasztó, hogy a film producerének, Kálomista Gábornak azért is nagy harcot kellett vívnia, hogy az új filmeket általában megillető vetítési időt egyáltalán megkapja a film. A balliberális értelmiség pedig szinte kiátkozza az Elk*rtukat, propagandafilmnek silányítva.

Ez azonban még pusztán filmszakmai minősítésből is téves, hiszen csupán politikai krimiről van szó, amelyre igaz, hogy egy tizenöt évvel ezelőtti súlyos – Magyarország jelenkori történelme szempontjából válságos – eseményt dolgoz fel részben megtörtént események, részben az alkotók fantáziája alapján. Éppen az alkotóknak ne lenne joguk véleményt mondani? Például arról, hogy az október 23-i rendőrterrorban a filmben beazonosítható Dobrev Klárának, Gyurcsány feleségének is szerepe lehetett? Ha a történelemben űr tátong, az alkotó megpróbálja az űrt kitölteni.

Emlékeznek még arra, mit mondott az akkori köztársasági elnök, Sólyom László? „A jogállam próbája lesz, hogy mit tesz az igazságszolgáltatás a szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történtek miatt. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni.”

Azt is mondta a köztársasági elnök: „Demokrácia nem létezhet morális normák nélkül. Azok áttörése megkérdőjelezi a demokrácia bizalmi alapját. Aki ezeket a világos határokat tudatosan, sőt büszkén átlépi, az ilyen jelenség nem maradhat válasz nélkül. A beszéd súlyos lappangó dolgokat tett láthatóvá. Itt a demokrácia alapkérdéseiről van szó: Vannak-e még nor­máink? Szabad-e hazudni? Szabad-e bármilyen eszközt igénybe venni a hatalom mindenáron megtartása érdekében? Ha ilyen helyzet áll elő, hogy ezek a kérdések felmerülnek, akkor válság van.”

A most propagandafilmet kiáltók ezt elfelejtették? Kihagy az emlékezetük abban is, hogy 2010-ben az Országgyűlés által (nem csak a Fidesz–KDNP részéről!) elfogadott határozat deklarálta, 2006. szeptember 17. és október 24. között a főváros közterületein történt rendvédelmi eljárások során a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek nem voltak képesek alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelni. Az Országgyűlés 2011-ben a Balsai-jelentést is elfogadta. Ez a dokumentum legkevesebb tizenötféle közvádra üldözendő, köztörvényes bűncselekményt nevezett meg a rendőrség eljárásai kapcsán.

Harmincnyolc nap alatt Magyarországon elbukott a jogállam. Megszűnt akkor is, amikor a Budapest utcáin megfélemlítésből embervadászat folyt, és kerületi ügyészek indítványára több száz embert előzetes letartóztatásba helyeztek nyomozási bírók úgy, hogy nem álltak fenn ennek különleges törvényi feltételei. A kerületi ügyészeknek illetékességük sem volt erre, a nyomozási bíróknak pedig törvényi kellékek híján (szökés, elrejtőzés veszélye, bizonyítékok eltüntetése stb.) a letartóztatásra. Az Emberi Jogok Európai Bírósága akkortájt figyelmeztette az unióhoz csatlakozó tíz új tagállamot, hogy vigyázat, az előzetes letartóztatás nem lehet előre hozott büntetés.

Az Európai Parlamentnek akkor kellett volna a 7-es cikkely szerinti eljárásért kiáltania, hiszen Gyurcsány kormánya felszámolta a jogállamot.

Vajon emlékeztek-e erre a brüsszeli bürokraták?

(A szerző újságíró)