Bán Károly

Vélemény és vita

Jogállami próbák

Tegnap Brüsszelben is bemutatták az Elk*rtuk című politikai krimit, amely idehaza heves indulatokat váltott ki

álláspont

Ahogyan anno Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, annak kiszivárogtatása, nem szólva mindezek utóéletéről, a rendőrterrorról, az október 23-i brutális vérfürdőről, a törvénytelenül feloszlatott Kossuth téri tüntetésről, a Deák téri szemkilövetésről és lovasrohamról, a gumigolyózáporról. Mindezek sajnos máig megosztják a társadalmat.

Önmagában is elborzasztó, hogy a film producerének, Kálomista Gábornak azért is nagy harcot kellett vívnia, hogy az új filmeket általában megillető vetítési időt egyáltalán megkapja a film. A balliberális értelmiség pedig szinte kiátkozza az Elk*rtukat, propagandafilmnek silányítva.

Ez azonban még pusztán filmszakmai minősítésből is téves, hiszen csupán politikai krimiről van szó, amelyre igaz, hogy egy tizenöt évvel ezelőtti súlyos – Magyarország jelenkori történelme szempontjából válságos – eseményt dolgoz fel részben megtörtént események, részben az alkotók fantáziája alapján. Éppen az alkotóknak ne lenne joguk véleményt mondani? Például arról, hogy az október 23-i rendőrterrorban a filmben beazonosítható Dobrev Klárának, Gyurcsány feleségének is szerepe lehetett? Ha a történelemben űr tátong, az alkotó megpróbálja az űrt kitölteni.

Emlékeznek még arra, mit mondott az akkori köztársasági elnök, Sólyom László? „A jogállam próbája lesz, hogy mit tesz az igazságszolgáltatás a szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történtek miatt. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni.”

Azt is mondta a köztársasági elnök: „Demokrácia nem létezhet morális normák nélkül. Azok áttörése megkérdőjelezi a demokrácia bizalmi alapját. Aki ezeket a világos határokat tudatosan, sőt büszkén átlépi, az ilyen jelenség nem maradhat válasz nélkül. A beszéd súlyos lappangó dolgokat tett láthatóvá. Itt a demokrácia alapkérdéseiről van szó: Vannak-e még nor­máink? Szabad-e hazudni? Szabad-e bármilyen eszközt igénybe venni a hatalom mindenáron megtartása érdekében? Ha ilyen helyzet áll elő, hogy ezek a kérdések felmerülnek, akkor válság van.”

A most propagandafilmet kiáltók ezt elfelejtették? Kihagy az emlékezetük abban is, hogy 2010-ben az Országgyűlés által (nem csak a Fidesz–KDNP részéről!) elfogadott határozat deklarálta, 2006. szeptember 17. és október 24. között a főváros közterületein történt rendvédelmi eljárások során a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek nem voltak képesek alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelni. Az Országgyűlés 2011-ben a Balsai-jelentést is elfogadta. Ez a dokumentum legkevesebb tizenötféle közvádra üldözendő, köztörvényes bűncselekményt nevezett meg a rendőrség eljárásai kapcsán.

Harmincnyolc nap alatt Magyarországon elbukott a jogállam. Megszűnt akkor is, amikor a Budapest utcáin megfélemlítésből embervadászat folyt, és kerületi ügyészek indítványára több száz embert előzetes letartóztatásba helyeztek nyomozási bírók úgy, hogy nem álltak fenn ennek különleges törvényi feltételei. A kerületi ügyészeknek illetékességük sem volt erre, a nyomozási bíróknak pedig törvényi kellékek híján (szökés, elrejtőzés veszélye, bizonyítékok eltüntetése stb.) a letartóztatásra. Az Emberi Jogok Európai Bírósága akkortájt figyelmeztette az unióhoz csatlakozó tíz új tagállamot, hogy vigyázat, az előzetes letartóztatás nem lehet előre hozott büntetés.

Az Európai Parlamentnek akkor kellett volna a 7-es cikkely szerinti eljárásért kiáltania, hiszen Gyurcsány kormánya felszámolta a jogállamot.

Vajon emlékeztek-e erre a brüsszeli bürokraták?

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

László Tamás

László Tamás

Hamiskártyások az ivóban

ĀVadnyugati filmekben látunk olyan alakokat, akik naphosszat együtt kártyáznak, isznak

Bogár László

Bogár László

Mátrix

ĀHol létrontás van, ott létrontás van, és aki ezt felismeri, esetleg ki is mondja, ne tán megpróbál erről másokat is meggyőzni, mi több, cselekedni kívánna, az ne csodálkozzon, ha a „birodalom visszavág”