Őry Mariann

Vélemény és vita

Cél kontra valóság

A házigazda érthető optimizmusával tartalmas fordulópontnak nevezte a hétvégi római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát Mario Draghi olasz miniszterelnök

álláspont

Szerinte a világ vezetői végre felismerték, hogy az olyan kihívásokra, mint a koronavírus-járvány vagy a klímaváltozás, csak együtt lehet hatékony választ adni.

Ami a járványkezelést illeti, Draghi is elismerte, hogy az összefogásnak vannak azért komoly hiányosságai. Míg ugyanis a fejlett országok lakosainak hetven százaléka megkapta már legalább a vakcina egy dózisát, a legszegényebb országokban ez az arány mindössze három százalék. Nyilvánvaló, hogy a jobb lehetőségekkel bíró országoknak segíteniük kell, talán illene hatékonyabban is, mint az éhezés és úgy általában a nyomor felszámolása érdekében szoktak.

Adja magát még egy következtetés is, amit viszont kényelmetlen felhozni a csúcstalálkozókon: a migráció járvány idején még veszélyesebb, mint egyébként. Olyannyira nem szeretnek erről beszélni, hogy inkább az ellenkezőjét állítják, mint a migráció felpörgetését sürgető Ylva Johansson uniós belügyi biztos nemrég, aki szerint a migránsok még segítik is a pandémia elleni harcot.

Kétségtelen tény, hogy Nyugat- és Észak-Európában kényszerből vagy kényelemből egy sor olyan területen bevándorlókat alkalmaznak, amelyek fontosak a járvány idején is, de attól még nem szabadna letagadni, hogy a saját polgáraikat rég látott szigorral korlátozó kormányok gyakran tehetetlenül nézték az illegális migránsok tömegeinek jövés-menését.

Visszatérve a G20-as csúcsra, az orosz és a kínai elnök jóval kritikusabb volt. Putyin bírálta a Nyugatot a Szputnyik V vakcina el nem ismerése miatt, azt mondta, ezzel tisztességtelen versenyt teremtenek, ráadásul hozzájárulnak ahhoz, hogy nem jutnak semmilyen vakcinához olyan országok, amelyek kétségbeesetten be akarják szerezni.

A Putyin által megvilágított probléma nem újdonság számunkra, hiszen Magyarország az unióban hamar az élre került átoltottságban a keleti vakcináknak köszönhetően. Ahogyan az lenni szokott, ezt először kritika fogadta, majd európai vezetők sorra kezdtek érdeklődni a Szputnyik V iránt. Csakhogy mivel mindenki az unióra várt és vár, nincs előrelépés.

A római G20-találkozót a glasgow-i klímacsúcs követi, ezúttal azonban a vendéglátó, Boris Johnson azért kevésbé optimistán nyilatkozott az ITV-nek: a brit kormányfő szerint nincs esély rá, hogy pont ezen a héten állítják meg a klímaváltozást. Ami a klímavédelmet illeti, a hangsúly nem lehet pusztán azon, hogy minél ambiciózusabb célokat tűzzenek ki a nemzetközi szervezetek és nagyhatalmak.

Az Európai Unió példáján magunk is látjuk közvetlen közelről, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy közös és kiegyensúlyozott döntések szülessenek, nem pedig diktátumok, amelyek a jól hangzó célokért megkérdőjelezhető eszközökkel küzdenek, konkrét és mérhető károkat okozva. Brüsszelre azonban sajnos egyre inkább jellemző, hogy a tagállamok érdekeit és kéréseit figyelmen kívül hagyva túlterjeszkedik az uniós szerződésekben biztosított hatáskörén, és a tagállami kompetenciába tartozó területeken akar központi szabályozást.

Orbán Balázs államtitkár minapi cikkében kilenc tagadhatatlan példával bizonyította be, hogy Brüsszelben birodalmat akarnak építeni. Az egyik pont, hogy az uniós intézményekkel nem lehet értékvitát folytatni. Pedig nagyon is hasznos lenne, hiszen a nagy közös kihívásokban nem lehet előremenni Közép-Európa és benne hazánk megkerülésével. Minél előbb értik ezt meg Brüsszelben, annál jobb.

(A szerző főmunkatárs)

Kapcsolódó írásaink

Csizmadia László

Csizmadia László

Budapest felébredt

ĀAlig tízévesen édes bátyám kézen fogott, és csatlakoztunk az 1956-os október 23-i, zömmel diáksereg tüntetéséhez

Szarka László Csaba

Szarka László Csaba

Klímaintelligencia

ĀA vezetőknek szóló összefoglaló sajnálatos módon nem felel meg az objektív tudományos integritás normáinak, és félretájékoztatja a glasgow-i COP26 konferenciát