Náray László

Vélemény és vita

Karácsony programja maga a csőd

Azokat kívánja újra visszahozni a hatalomba, akik a rendszerváltást kisiklató mélyállamot működtették

Karácsony Gergely szeptember 12-én bemutatta a NER leépítésének programját. Ennek egyik fő mondanivalója, idézem: „A Fidesz gazdasági hátországának radikális korlátozása.” Ezt az alábbi öt területre koncentráltan akarja végrehajtani, idézem: „…a hátországnak hat fő eleme van. Az első az építőipar, amely a magyarországi, elsősorban uniós, kisebb részben költségvetési pénzből megvalósuló mélyépítéseket (út, vasút) monopolizálta. A második a KESMA, amelyik a médiának csúfolt kormánypropagandát fogja össze.

A harmadik a mezőgazdaság, ahol a feudális nagybirtokokat idéző földkoncentráció ment végbe. A negyedik csomóponthoz az energetika bizonyos ágai tartoznak, így a napelemparkok vagy a Tigáz. Az ötödik elem a hírközlés, ezen belül is leginkább a 4iG. Mindehhez hatodikként kapcsolódik az MKB–Budapest Bank–Takarékbank pénzügyi konglomerátuma, ez az, amelyik – nem kis részben az MFB és Eximbank forrásain alapulva – hitelekkel finanszírozza a felsorolt hat szektort.” Ezeken a területeken a következő eszközökkel akar élni, idézem:

„A NER hatalmi struktúrája lebontásának legfontosabb eszköze ezért nem más, mint a gazdasági hátország felé való pénzáramlásnak a leállítása. Ki kell mondanunk, hogy az ezen gazdasági szereplőkkel kötött szerződések teljesítését a következő kormány fel fogja függeszteni, egy fillért nem fogunk kifizetni a továbbiakban a fideszes oligarchák érdekeltségeinek.”

„A fennálló szerződések alapján pedig mindaddig nem teljesítünk kifizetést, amíg azok jogszerűségéről minden szempontból nem győződünk meg. A Mészáros-birodalom kiépítéséhez használt banki hitelezéshez biztosított állami forrásokat pedig visszavonjuk.”

„A pénzcsapok elzárása – az ismert hitelszerződések és a NER cash-flowjának elemzése alapján – mintegy fél év alatt bedönti a gazdasági hátország felépítéséhez igénybe vett hiteleket, felszámolásba fordítva át ezzel a NER államfüggő, fejőstehénként használt vállalkozásait.”

A program jogilag és gazdaságilag elképzelhetetlen egy jogállamban és a szabadpiacon alapuló demokráciában. Ilyet csak egy agresszív diktatúrában lehet megvalósítani. Mert ha a politikai szlogeneket lebontjuk róla, akkor a lényege: „Én mondom meg, hogy politikai ellenségeim gazdasági ereje mekkora lehet, ezt úgy érem el, hogy részlegesen elpusztítom őket. Persze a pusztítás mértékét én határozom meg.”

A leírtak jogi oldalról nézve nyersen azt jelentik, hogy a gyanúsítottat előbb ölik meg, minthogy a bűnét feltárnák. Egy vállalkozás halála az, ha csődbe megy, felszámolják. A program ezt a célt hirdeti meg, oly módon, hogy már akkor nem teljesíti az állam a szerződésbe rögzített kötelezettségeit, amikor a másik fél szerződésszegésére vagy valamilyen bűnösségére még bizonyíték sincs. Ezt azzal a céllal teszi, hogy tönkretegye, felszámolásba vigye. Pusztán azért, mert a tulajdonosok fején narancsszínű sapka van.

Gazdasági értelemben pedig azt fogalmazza meg, hogy a magyar kormányfőjelölt arra készül, hogy a gazdaság fontos szegmenseinek meghatározó szereplőit csődbe vigye, ezzel kockáztassa egy tovaterjedő csődhullám kialakulását. Ennek a veszélynek az elkerülését az alábbi suta egy mondattal kívánja elfedni, idézem: „A tisztességes alkalmazottaknak és a valódi munkát piaci áron végző alvállalkozóknak nem kell persze félniük, az ő megélhetésüket biztosítani fogjuk.”

Hogyan fogják, ha a fővállalkozók nem tudnak fizetni? Hogyan állapítják meg, hogy mely alvállalkozók tisztességesek? Ott is a sapka számít? Az egymásra épülő gazdasági folyamatok láncolatának megtörését, hogy fogják áthidalni? A mezőgazdasági nagybirtokosok ellehetetlenítése esetében hogyan fogják pótolni a kieső termelést, amikor azon a vidéken nincs meg az a képesség és ambíció, ami át tudná venni a helyüket? Milyen felelős gazdaságpolitika az, amelyik az ország második bankját az MKB–Takarékbank konglomerátumot a csőd szélére kívánja sodorni? Hogyan számol ez az elgondolás az egész bankrendszerre való hatással?

2008-ban a Lehmann Bro­thers Bank állami megmentésének elutasítása világméretű válságot okozott. Az MKB–Takarékbank konglomerátum megingása persze nem fog világválsághoz vezetni, de egy magyar bankválság kipattanása nem lehetetlen. Ennek következményei beláthatatlanok. Mindezt állami kezdeményezéssel kockáztatnák. Tennék ezt akkor, amikor az ország éppen kilábalóban van a covid okozta gazdasági válságból. Ez arra a bolsevik tempóra és gyakorlatra hasonlít, amelyik a politikai ellenfeleik gazdasági elpusztítása érdekében nem riad vissza az egész ország gazdasági tönkretételének lehetőségétől sem, sőt ha ez bekövetkezik, akkor ezt dicsérendő áldozatnak tartja.

A fent leírtak hogyan egyeztethetők össze az EU jogállami kritériumaival, a gazdasági szabadság, a szerződések biztonságának alapvető EU-elveivel? Sehogy.

A fentebb leírt nagy kockázatok miatt – amit egy normális kormány nem vállalhat – nem zárható ki, hogy sanda, önös hátsó szándék is vezeti a kiagyalóit. Ez pedig nem más, mint hogy a saját érdekkörük akarja rátenni a kezét a felsorolt területek vagyonaira. Erre van is burkolt utalás a programban, idézem: „Az egyik az, hogy velem nem lehet a vagyonátmentésről alkut kötni. Már most üzengetnek NER-es potentátok, hogy a strómanolt cégeikben nekik mekkora a tényleges tulajdonuk, és hogy csak ennek az árát kérik el, a többit átadják bárkinek.

Azt is hallom, hogy különböző önjelölt közvetítőknek juttatott pénzekkel gondolják megváltani a bűneiket. Számukra rossz hírem van: búcsúcédulákat nem árulunk, bárki, aki ennek az ellenkezőjét próbálja elhitetni velük, az hazudik, és átveri őket.” Ez a látszólag nagyon karakán kiállás azonban burkolt üzenetként is értelmezhető. Ez esetben ajánlom Orbán Viktornak a híveihez intézett intelmét figyelembe venni. Ne azt figyeljétek, amit mondok, hanem azt, amit teszek. Óhatatlanul felmerül a kérdés, ha ilyen üzeneteket kap Karácsony Gergely, akkor miért nem tesz feljelentést, hiszen btk.-s esetékről van szó: korrupcióra való felbujtásról vagy befolyással üzérkedésről.

Ennek elmaradása éppen az ellenkezőjét üzenheti, mint amit a szavak tartalmaznak. Ha meg tudunk egyezni, megúszhatjátok. Talán rá akarják tenni a kezüket a földvagyonra vagy az MKB–Takarékbankra. Ha ez a sanda szándék él, akkor még az sem zárható ki, hogy a földvagyont és a bankot külföldiek kezére akarják átjátszani, hiszen ezek átvételére csak külföldiek esetében van képesség. Ez természetesen a bank áron alul való eladását jelentené, mert egy megingott bankot másként nem lehet eladni.

Végül hab a tortán, hogy Karácsony Gergely annak indoklá­sául, hogy miért kell így eljárnia, azt hozza fel érvként, hogy a rendszerváltás azért siklott félre, mert az MSZMP mélyállamát nem számolta fel, mindenütt az ő képviselőik ültek vezető pozícióban. Azt azonban már nem írta le, hogy ebből az őt támogató MSZP és DK szűrte le a politikai hasznot. Az MSZMP-t elődként nyíltan vállaló Munkáspárt mára teljesen eltűnt.

Másképpen mondva, most Karácsony Gergely azokat és ezek politikai pereputtyát kívánja újra visszahozni a hatalomba, akik a rendszerváltást kisiklató mélyállamot működtették, és mindent meg fognak tenni, hogy befoltozzák a Fidesz által a kapcsolati hálón ütött lyukakat. Nem csoda ez, hiszen maga Karácsony Gergely is profitált e háló hasznaiból, amikor a tételes jog és az egyetemi előírások ellenére hosszú ideig alkalmazták a Corvinus Egyetemen, olyan beosztásban, amelyre nem volt jogosult. Sőt még az ígéreteit sem teljesítette.

Karácsony Gergely jelenlegi védekezései során még azt sem fogja fel, hogy tartalmát tekintve ez a piti mutyi semmivel sem különb annál, amikor egy Fidesz-közeli vállalkozás egy rá kiírt tendert nyer meg. Karácsony és a példa vállalat esetében ugyanaz a helyzet, mindkét esetben egy olyan embertől, vállalkozástól veszik el a helyet, amelyik a jogszerű, helyes feltételeknek jobban megfelelt volna.

A vállalkozás esetében még menthető érv lehet, hogy a mutyi a külföldi versennyel szembeni védelmet szolgálja, amivel szinte minden ország többé-kevésbé él is. Karácsony esetében még ez a mentő körülmény sem lelhető fel. Nem csoda, hogy Karácsony Gergely a fentebb jellemzett morális alapállása alapján nem képes felfogni javaslata immorális tartalmát. Most azonban nem egy piti karrierről van szó, hanem egy ország sorsáról, jövőjéről.

Jó lenne, ha azok az egyszerű emberek, akik most tapsikolnak Karácsony Gergely elgondolásának, tovább látnának az orruk hegyénél, és nemcsak az ellenzéki politikusok által felszított gyűlöletüket engednék szabadjára, hanem mérlegelnék azt, hogy az ő és utódaik életének minőségét kockáztató súlyos lehetőségeket hordoz magában a javaslat. 

(A szerző közgazdász)   

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Senkik

ĀEzúttal sem a szebbik arcát mutatta a magyarországi balliberális oldal az Országgyűlésben, már ha van egyáltalán nekik olyan

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

Festmény

ĀMessziről észrevette a nőt, aki majdnem meztelen volt. Háttal állt, egy búzatábla szélén, a szalmakalapról lelógó selyemszalagok a derekáig értek, cirmos pipacsok, kék búzavirágok csiklandozták a lábszárát és a combját