Gőzhenger

Nemcsak München városvezetése, hanem Markus Söder bajor kormányfő, a szebb napokat látott Keresztényszociális Unió politikusa is támogatja, hogy szivárványszínűre világítsák ki a szerda esti német–magyar meccsre a müncheni stadiont. Természetesen a nyitottság és elfogadás jegyében – igaz, az ötlet egy petícióból jön, amely viszont nyilvánvalóan a magyar gyermekvédelmi törvény elfogadására reagál. Magyarországon jól tudjuk, milyen komolyan veszi az UEFA a meccseken való politizálás tilalmát, de ez ebben az esetben persze mellékes. Ahogy mellékes Manuel Neuer, a németek csapatkapitányának esetében is, aki szivárványszínű karszalaggal játszott az eddigi meccseken. Mert hiszen jó ügyet szolgál, mondták.

Na de honnan ez a magabiztosság, kedves Németország? Egy friss felmérés szerint – amit Orbán Viktor kormányfő is idézett minapi beszédében – csak a németek 45 százaléka állította azt, hogy szabadon elmondhatja a véleményét, és 44 százaléka az ellenkező véleményen volt. A válaszadók szerint könnyen megégethetik magukat, ha az iszlámról, a hazafiságról vagy hazaszeretetről elmondják, amit gondolnak. Ennyire dübörög Németországban a véleményszabadság, amit oly éberen figyelnek más országok esetében.

Egy másik felmérés szerint, amit a jobboldali Junge Freiheit rendelt meg, a németek patriótábbak és konzervatívabbak, mint a münchenihez hasonló akciók és a berlini kioktatások alapján gondoljuk. A megkérdezettek 61 százaléka szerint pozitívabb Németország-képet kellene festeni az iskolásoknak, 58 százalékukat zavarja az erőltetett, polkorrekt nyelvhasználat, a gendernyelv és – kapaszkodjon meg Söder úr – 57 százalék szerint a család elsősorban apa, anya, gyerek. Persze, tegyük hozzá, nem hatástalan a balliberális erők „hosszú menetelése” az intézményekben, hiszen a 18-29 éveseknek csak 39 százaléka gondolkozik így, 45 százalékuk egyenesen elutasítja a hagyományos családmodell elsőbbségét.

A fentiek azért nem számítanak a német döntéshozóknak, a média és a kultúra meghatározó szereplőinek, mert ahogy bennünket, magyarokat, visegrádiakat folyton ki akarnak oktatni, úgy a mindennapi német emberek helyett is el akarják dönteni, mi a jó nekik. A képmutatás szokás szerint égbekiáltó. Gerhard Papke, a Német–Magyar Társaság elnöke mutatott rá találóan a Twitteren, hogy a Németországba vendégként érkező Magyarország ellen tüntetnek, pedig hazánkban létezik az azonos nemű párok számára a regisztrált élettársi kapcsolat intézménye, a foci-vb-t rendező Katarban pedig törvény bünteti a homoszexualitást.

Jó érzés lenne tudni, hogy az agresszív külföldi kioktatások, a focit is átpolitizáló akciók egyhangú elutasítással találkoznak a magyar politika részéről. Sajnos azonban ez távolról sincs így. A magyarországi balliberális oldal ugyanis egyenesen imádja, ha rugdossák a hazáját, egymást taposva keresik azoknak a politikusoknak, tisztviselőknek a kegyeit, akiknek módjukban áll valamilyen szankciókat kiszabni Magyarországra. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke épp tegnap büszkélkedett el vele, hogy egy francia kormánypárti EP-képviselőt győzködött arról, hogy avatkozzanak már be Magyarországon valahogy. Még arról is biztosította, hogy „2022 után Magyarország visszatér a nyugati útra”.

Hát így teljes a kép. Adott egy agresszív, a nemzeti szuverenitást semmibe vevő liberális nyomulás és a magyar balliberális oldal, amely boldogan veti az országot a gőzhenger alá.

(A szerző főmunkatárs)