Brém-Nagy Ferenc

Vélemény és vita

Szavak által homályosan

álláspont

Ha szavakból lehetne házat építeni, azt gyanítom, Manhattan csúnyán le lenne maradva Budapest mögött, égbeszökő felhőkarcolóinknak a derekáig sem érne a híres Empire State Building, beleértve az antennáját is, a New York-i népeket pedig simán megehetné a sárga irigység. Miért jutott ez az eszembe? Megnéztem Karácsony Gergely 99 Mozgalmának online közvetített rendezvényét.

Sok dologról beszéltek, akadt olyan, ami, ha az ember most érkezik a világ egy távoli zugából, és soha előtte nem hallott Magyarországról, nem is olvasott róla, vagy netán elveszítette az emlékezetét, szóval nulla tudással vagy amnéziával lenne megáldva, vagy megverve (kinek mi tetszik inkább), akár vonzónak is tűnhetne. De nem ez az első baloldali kampány, ahol csudaszép szavak hangzanak el. Utána rendre kiderült, ezeknek az égvilágon semmi közük nincs a kormányzás későbbi valóságához, és az még a szerencsésebbik eset, ha bármelyik ígéretről kiderül, abban nem bontották ki az igazság minden részletét, mert a legtöbbször pont az ellenkezője történt, mint amit ígértek.

Emlékezzünk a hazai negatív kampányok ősanyjára, a 2002-esre, a hazugság, a gyűlöletkeltés, a megosztás és a választók legrosszabb ösztöneire apelláló korteskedés origójára, amikor a baloldal több pénz követelt és ígért mindenkinek, aki élt, mozgott, levegőt vett ebben a hazában, közben megfogadta, hogy megtartja az akkori kormányzás minden fontos vívmányát. Mi lett belőle? Nos, a legautentikusabb narrátor szerint: „Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.

Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.” Csak közbevetném, tud valaki példát mondani az elmúlt harminc évből, amikor a baloldali kormányok hatalomból történő távozása után a következő polgári kabinetnek nem az ország talpraállítása lett volna a feladata?

Azt, hogy Karácsony Gergely sokkal inkább a szavak, mintsem a tettek embere, eddig is tudható volt. Nincs ezzel baj, mindnyájan különbözőek vagyunk; van, aki beszél, van, aki létrehoz, van, aki sovány, van, aki kövér. De a szavak emberétől talán elvárható lenne, hogy legyen az általa elmondott szövegben koherencia, persze csak akkor, ha a mondó megmutatni, és nem elfedni akar valamit.

Azt mondta a főpolgármester, becsüljük meg azt a húsz évet, amit a rendszerváltoztatás után szabadságban és köztársaságban tölthettünk, majd szinte ugyanazzal a levegővétellel azt, hogy azért lehetett nálunk úgymond leépíteni a demokráciát, mert annak működése nagyon sok ember igazságérzetével nem találkozott. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy azért szállt be az LMP alapításába, mert akkor szóban legalábbis az előző húsz év egész politikai praxisával szakítani akart, nos, igazán bajban lennénk, ha a valódi Karácsony Gergelyről, az ő igazi véleményéről, illetve elköteleződéseiről, ezzel együtt az általa a jövőről mondattakról kellene hiteles képet alkotnunk.

Budapestnek volt már egy sovány és magas főpolgármestere, aki évtizedes küzdelmet vívott a városüzemeltetéssel és a 4-es metróval, és tudott érdekeseket mondani. Amikor egyszer felvetették Demszky Gábornak, hogy a budapestivel szemben Prága belvárosa egészen megújult a rendszerváltoztatás utáni másfél évtizedben, azt tudta mondani: Prága a múlt városa, Budapest pedig a jövőé – értsen rajta mindenki azt, amit akar. A vége a kórusban skandált „Hülye vagy!” lett meg a tojásfogó fekete esernyők. De ő legalább nem akart miniszterelnök lenni.

(A szerző lapszerkesztő)

Kapcsolódó írásaink

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Tenyér, ha csattan

ĀManapság a francia fegyveres erőkben szolgálók közül állítólag a 30 és 34 év közöttiek negyede gondolkozott már azon, hogy végez magával. Jó néhányan meg is tették